HU/SB 10.13.2

Revision as of 08:02, 13 January 2020 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


2. VERS

satām ayaṁ sāra-bhṛtāṁ nisargo
yad-artha-vāṇī-śruti-cetasām api
prati-kṣaṇaṁ navya-vad acyutasya yat
striyā viṭānām iva sādhu vārtā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

satām—a bhaktáknak; ayam—ezt; sāra-bhṛtām—akik paramahaṁsák, akik elfogadták az élet lényegét; nisargaḥ—vonás vagy jellemző; yat—ami; artha-vāṇī—az élet célja, a haszon célja; śruti—a megértés célja; cetasām api—akik úgy határoztak, hogy életük céljaként a transzcendentális témák boldogságát fogadják el; prati-kṣaṇam—minden pillanat; navya-vat—mintha egyre újabb volna; acyutasya—az Úr Kṛṣṇának; yat—mert; striyāḥ—a nőkről vagy a nemi életről (szóló témák); viṭānām—züllött embereknek, akik ragaszkodnak a nőkhöz; iva—pontosan olyan; sādhu vārtā—valódi beszélgetés.


FORDÍTÁS

A paramahaṁsák, azok a bhakták, akik elfogadták az élet lényegét, teljes szívből ragaszkodnak Kṛṣṇához, és Ő az életük célja. Az a természetük, hogy minden pillanatban egyedül Kṛṣṇáról beszélnek, mintha ezek az elbeszélések minden alkalommal újabbak és újabbak lennének. Éppen úgy kötődnek hozzájuk, mint ahogyan a materialisták ragaszkodnak a nőkről és a nemi életről szóló témákhoz.


MAGYARÁZAT

A sāra-bhṛtām szó a paramahaṁsákra utal. A haṁsa, a hattyú a tej és a víz keverékéből csak a tejet issza meg, a vizet pedig meghagyja. Hozzájuk hasonlóan azok, akik kedvüket lelik a lelki életben és a Kṛṣṇa-tudatban, mert megértik, hogy Kṛṣṇa mindenki élete és lelke, természetüknél fogva egy pillanatra sem képesek lemondani a kṛṣṇa-kathāról, a Kṛṣṇáról szóló elbeszélésekről. Az ilyen paramahaṁsák örökké látják Kṛṣṇát a szívük mélyén (santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti). A kāma (a vágyak), a krodha (a düh) és a bhaya (a félelem) az anyagi világban mindig jelen vannak, de a lelki, a transzcendentális világban az ember képes arra, hogy ezeket Kṛṣṇa érdekében mutassa ki. Kāmaṁ kṛṣṇa-karmārpaṇe. A paramahaṁsák vágya tehát az, hogy mindig Kṛṣṇáért cselekedjenek. Krodhaṁ bhakta-dveṣi jane. Dühüket az abhakták ellen fordítják, a bhayát, a félelmet pedig átváltoztatják, s attól félnek csupán, hogy letérnek a Kṛṣṇa-tudat útjáról. Egy paramahaṁsa bhakta tehát az életét teljes egészében Kṛṣṇának szenteli, ugyanúgy, ahogyan az anyagi világhoz ragaszkodó ember is egyedül a nőknek és a pénznek áldozza az életét. Ami nappal a materialistának, az éjszaka a lelki életet élő embernek. Ami nagyon édes a materialista számára    —    azaz a nők és a pénz    —,    azt a lelki életet élő méregnek tekinti.

sandarśanaṁ viṣayinām atha yoṣitāṁ ca
ha hanta hanta viṣa-bhakṣaṇato ’py asādhu

Ez Caitanya Mahāprabhu utasítása. A paramahaṁsák számára Kṛṣṇa jelent mindent, míg a materialistáknak a nők és a pénz a mindenük.