HU/SB 8.12.45
Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - TIZENKETTEDIK FEJEZET: A Mohinī-mūrti inkarnáció megtéveszti az Úr Śivát
45. VERS
- śrī-śuka uvāca
- iti te ’bhihitas tāta
- vikramaḥ śārṅga-dhanvanaḥ
- sindhor nirmathane yena
- dhṛtaḥ pṛṣṭhe mahācalaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; iti—így; te—neked; abhihitaḥ—elmagyaráztam; tāta—kedves királyom; vikramaḥ—a hatalma; śārṅga-dhanvanaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki a Śārṅga-íjat viszi Magával; sindhoḥ—a tejóceánnak; nirmathane—a köpülésében; yena—aki; dhṛtaḥ—tartotta; pṛṣṭhe—a hátán; mahā-acalaḥ—a nagy hegy.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī így szólt: Kedves királyom! Az a személy, aki a tejóceán köpülése érdekében a hátán tartotta a hatalmas hegyet, ugyanez az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akit Śārṅgadhanvāként ismernek. Elmondtam most neked, milyen hatalmas Ő.