HU/SB 9.24.33
Śrīmad-Bhāgavatam - Kilencedik Ének - HUSZONNEGYEDIK FEJEZET: Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
33. VERS
- tadaivopāgataṁ devaṁ
- vīkṣya vismita-mānasā
- pratyayārthaṁ prayuktā me
- yāhi deva kṣamasva me
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tadā—akkor; eva—valóban; upāgatam—megjelent (előtte); devam—a napisten; vīkṣya—látva; vismita-mānasā—nagyon csodálkozott; pratyaya-artham—csak hogy lássam a misztikus képesség erejét; prayuktā—használtam; me—nekem; yāhi—kérlek, térj vissza; deva—ó, félisten; kṣamasva—bocsáss meg; me—nekem.
FORDÍTÁS
Amint Kuntī a Nap félistenét hívta, legnagyobb meglepetésére a napisten nyomban megjelent előtte. Kuntī így szólt hozzá: „Csupán meg akartam bizonyosodni ennek a misztikus erőnek a hatásáról. Sajnálom, hogy szükségtelenül hívtalak. Kérlek, térj most vissza, és bocsáss meg nekem!”