HU/SB 6.3.30
30. VERS
- tat kṣamyatāṁ sa bhagavān puruṣaḥ purāṇo
- nārāyaṇaḥ sva-puruṣair yad asat kṛtaṁ naḥ
- svānām aho na viduṣāṁ racitāñjalīnāṁ
- kṣāntir garīyasi namaḥ puruṣāya bhūmne
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—azt; kṣamyatām—bocsáss meg; saḥ—Ő; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; puruṣaḥ—a Legfelsőbb Személy; purāṇaḥ—a legidősebb; nārāyaṇaḥ—az Úr Nārāyaṇa; sva-puruṣaiḥ—saját szolgáim által; yat—ami; asat—tiszteletlenség; kṛtam—elkövetett; naḥ—nekünk; svānām—saját embereimnek; aho—ó, jaj; na viduṣām—nem ismerve; racita-añjalīnām—összetesszük kezeinket, hogy bocsánatodért könyörögjünk; kṣāntiḥ—megbocsátás; garīyasi—a dicsőségesben; namaḥ—tiszteletteljes hódolat; puruṣāya—a személynek; bhūmne—a legfelsőbbnek és a mindent áthatónak.
FORDÍTÁS
[Ezután Yamarāja úgy vélve, hogy ő és szolgái sértést követtek el, a következőképpen könyörgött az Úr bocsánatáért:] „Ó, Uram! Szolgáim kétségtelenül bűnt követtek el azzal, hogy fogságba ejtettek egy olyan vaiṣṇavát, mint Ajāmila. Ó, Nārāyaṇa, ó, legfelsőbb és legősibb személyiség, kérlek, bocsáss meg nekünk! Tudatlanságunkban nem ismertük fel, hogy Ajāmila a Te szolgád, s így kétségtelenül vétkeztünk. Összetett kézzel a bocsánatodért esedezünk hát. Uram, Te végtelenül kegyes vagy, és minden jó tulajdonságot Magadénak mondhatsz, ezért kérlek, bocsáss meg nekünk! Tiszteletteljes hódolatunkat ajánljuk Neked!”
MAGYARÁZAT
Yamarāja vállalta a felelősséget azért a sértésért, amit szolgái elkövettek. Ha egy intézmény szolgája hibát követ el, az intézmény vállalja érte a felelősséget. Yamarāja ugyan minden bűn fölött áll, ám szolgái gyakorlatilag az ő engedélyével akarták elfogni Ajāmilát, ami nagy vétek volt. A nyāya-śāstra megerősíti: bhṛtyāparādhe svāmino daṇḍaḥ, ha egy szolga hibát követ el, a mester érdemel büntetést, mert ő felelős a vétek elkövetéséért. Yamarāja ezt nagyon komolyan vette, és szolgáival együtt összetett kezekkel könyörgött az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa bocsánatáért.