HU/SB 10.13.52
52. VERS
- aṇimādyair mahimabhir
- ajādyābhir vibhūtibhiḥ
- catur-viṁśatibhis tattvaiḥ
- parītā mahad-ādibhiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
aṇimā-ādyaiḥ—az aṇimāval az élen; mahimabhiḥ—fenségekkel; ajā-ādyābhiḥ—Ajāval az élen; vibhūtibhiḥ—energiákkal; catuḥ-viṁśatibhiḥ—szám szerint huszonnégy; tattvaiḥ—az anyagi világ teremtéséhez szükséges elemek által; parītāḥ—körülvették (az összes viṣṇu-mūrtit ); mahat-ādibhiḥ—a mahat-tattvával az élen.
FORDÍTÁS
A viṣṇu-mūrtikat körülvették a fenségek, az aṇimā-siddhivel az élen, a misztikus energiák Ajāval az élen, valamint az anyagi világ teremtéséhez szükséges huszonnégy elem a mahat-tattvával az élen.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a mahimabhiḥ szó aiśvaryát, fenséget jelent. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt tesz, amit akar. Ez az Ő aiśvaryája. Senki sem parancsolhat Neki, Ő azonban mindenkinek parancsolhat. Ṣaḍ-aiśvarya-pūrṇam. Az Úr teljességében rendelkezik a hat fenséggel. A yoga-siddhik, a yoga tökéletességei — például az a képesség, hogy az ember kisebbé váljon a legkisebbnél (aṇimā-siddhi) vagy nagyobbá a legnagyobbnál (mahimā-siddhi) —, mind jelen vannak az Úr Viṣṇuban. Ṣaḍ-aiśvaryaiḥ pūrṇo ya iha bhagavān (Cc. Ādi 1.3). Az ajā szó māyāt, misztikus erőt jelent. Viṣṇuban minden rejtélyes dolog teljességében jelen van.
A huszonnégy említett elem az öt cselekvő érzék (pañca-karmendriya), az öt tudásszerző érzék (pañca-jñānendriya), az öt durva anyagi elem (pañca-mahābhūta), az öt érzéktárgy (pañca-tanmātra), az elme (manas), a hamis ego (ahaṅkāra), a mahat-tattva és az anyagi természet (prakṛti). E huszonnégy elem vesz részt az anyagi világ megnyilvánulásában. A mahat-tattvát különböző finom szintű kategóriákra lehet osztani, de eredeti állapotában mahat-tattvának hívják.