HU/Prabhupada 0093 - A Bhagavad-gītā szintén Kṛṣṇa

Előző oldal - videó 0092

Következő oldal - videó 0094

Original Vaniquotes page in English

---

Load video

YouTube

YouTube might collect personal data. Privacy Policy

ContinueDismiss

Lecture on Brahma-samhita, Lecture -- Bombay, January 3, 1973

A Srímad-Bhágavatam a Védánta-szútra eredeti magyarázata. Tehát a Srímad-Bhágavatam, a Védánta-szútra magyarázata azt mondja: „Az Úr Krisnán meditálok, mert Ő az Abszolút Igazság, […] minden ok elsődleges oka. Ő közvetve és közvetlenül minden megnyilvánulásról tudatos és független, mert nincs más ok Rajta kívül. Ő az, aki a védikus tudást először [Brahma], az első élőlény szívébe juttatta.” (SB 1.1.1) Ezeket a leírásokat olvashatjuk itt. Ádi-kavi jelentése: Brahma. Brahma, ádi-kavi. Téné brahma. Brahma azt jelenti: (sabda-brahman) védikus irodalom. Ő juttatta el a tudást Brahma szívébe. Mert Brahma volt az egyetlen élőlény a teremtés kezdetén. Felmerülhet a kérdés: „Vajon hogy sajátította el Brahma a védikus tudást?” Azt írja: téné brahma… Brahma. Brahma jelentése: védikus irodalom. Sabda-brahman. Istenről szóló leírás, információ szintén Brahman. A Brahman abszolút. Nincs különbség Brahman és a Brahmant leíró irodalom között. Ahogy szintén nincs különbség a Bhagavad-gíta és Krisna között. A Bhagavad-gíta ugyancsak Krisna. Máskülönben miért imádnák ezt a könyvet olyan régóta, ötezer éve, hacsak a Bhagavad-gíta nem Krisna maga? Megannyi irodalom, könyv jelenik meg mostanság. Ám néhány év elmúltával már senkit sem érdekelnek. Senkit nem érdekelnek. Senki nem olvassa majd őket. Bármelyik műről is beszélünk a világtörténelemben, semelyik nem volt képes ötezer éven át úgy fennmaradni, hogy a mai napig rengetegen – tudósok, hívők, filozófusok – tanulmányozzák. Miért? Mert az Krisna maga. Nincs különbség a Bhagavad-gíta és Bhagaván között. Sabda-brahman. Nem szabad úgy tekinteni a Bhagavad-gítára, mint közönséges irodalomra, amihez bárki, aki általános műveltséggel rendelkezik magyarázatokat fűzhet. Nem. Ez nem lehetséges. Az ostoba gazemberek az általános műveltségükkel próbálják magyarázatokkal ellátni a Bhagavad-gítát. Ez lehetetlen. Ez sabda-brahman. A védikus tudás igazi jelentése csak azok előtt tárul fel, akik odaadással rendelkeznek Krisna iránt. Jaszja dévé para bhaktir / jatha dévé… Ez a Védák tanítása. Jaszja dévé para bhaktir / jatha dévé tatha gurau / tasjaité kathita hj artháh / prakásanté mahátmanah (Svétásvatara-upanisad 6.23.). Kinyilatkoztatott. Ezért hívják a védikus irodalmat kinyilatkoztatott szentírásnak. Nem lehet megérteni általános műveltség segítségével. „Vehetek egy Bhagavad-gítát, és mivel nyelvtani ismeretekkel rendelkezem, megértem majd.” Nem. Védésu durlabham. A Brahma-szanhitában (5.33.) az áll: védésu durlabham. A védikus irodalmat saját irodalmi és tudományos képességeiddel tanulmányozni – durlabham. Lehetetlen. Védésu durlabham. Rengetegen próbálják értelmezni a Bhagavad-gítát úgynevezett tudományos módon, de senki sem törődik velük. Egy embert sem képesek Krisna követőjévé változtatni. Ez benne a kihívás. A ti Bombayetekben számos olyan ember van, akik évek óta a Bhagavad-gítát magyarázzák, de még egyetlen egy embert sem voltak képesek Krisna tiszta bhaktájává változtatni. Ez az előttünk álló kihívás. De ez a Bhagavad-gíta most úgy van elmagyarázva, ahogy van, s európaiak és amerikaiak ezrei, kiknek elődei sosem hallották még Krisna nevét, Krisna követőivé válnak. Ez a siker titka, amit ezek az ostoba emberek nem ismernek. Azt gondolják, hogy ha a szemfényvesztő tudásukkal értelmezik a Bhagavad-gítát, azzal képesek lesznek kinyilatkoztatni a Bhagavad-gítát. Ez nem lehetséges. Náham prakásah (…) / jóga-mája-szamávritah (BG 7.25). Krisna nem tárja fel magát a balgák és az értelem nélküliek előtt. Krisna sosem fedi fel magát előttük. Náham prakásah szarvaszja (Bg. 7.25.). Ő nem egy ócskaság, amit az ostobák és balgák képesek megérteni. Ez nem lehetséges. Krisna kijelenti: „Én sohasem nyilvánulok meg a balgák és az értelem nélküliek előtt.” (BG 7.25) „Sok ezer ember közül talán egy törekszik a tökéletességre, s a tökéletességet elértek közül igazán alig ismer Engem egy is.” (BG 7.3)