HU/Prabhupada 0094 - Az a dolgunk, hogy Kṛṣṇa szavait ismételjük
Lecture on BG 1.20 -- London, July 17, 1973
Aki vallástalan életet él, képtelen tudakozódni Istenről vagy megérteni Őt. Többször ismételtük már ezt a verset: „Akik jámboran cselekedtek ebben és előző életeikben, […] azok megszabadulnak az illúzió ellentétpárjaitól, és nagy elszántsággal szolgálnak Engem.” (BG 7.28) A bűnös emberek képtelenek megérteni Őt. Úgy veszik, azt gondolják: „Ha Krisna Bhagaván, én is az vagyok. Ő csak egy egyszerű ember, híres történelmi személyiség. Elvégre Ő is ember, és én is az vagyok. Akkor miért nem én vagyok az Isten?” Ez az abhakták, a vallástalan, bűnös emberek következtetése. Tudd, hogy bárki, aki Istennek kiáltja ki magát, az a legbűnösebb ember. Amint tanulmányozod a magánéletét, rájössz, hogy ő az első számú szélhámos. Ez a teszt. Máskülönben senki nem fogja azt mondani magáról, hogy: „Isten vagyok, ez a hamis inkarnáció.” Senki. Egyetlen jámbor ember sem. Mert tudja, hogy ő egy közönséges emberi lény. „Hogyan állíthatom, hogy elfoglaltam Isten helyét?” És [az abhakták] híressé válnak a gazemberek szemében. Ahogy a Srímad-Bhágavatam (SB 2.3.19) is kijelenti: sva-vid-varáhóstra-kharaih. Miről szól ez a vers? …hóstra-kharaih / szamsztutah purusah pasuh (Bhág. 2.3.19.). Sok nagy emberrel találkozhatunk ebben a világban. Az átlagemberek nagyra becsülik az úgynevezett nagy embereket. Tehát a Bhágavatam azt mondja, hogy bárki, aki nem bhakta, aki soha nem énekli a Haré Krisna mantrát, lehet bár nagy ember a gazemberek szemében, valójában nem több egy állatnál. Egy állatnál. Sva-vid-varáhóstra-kharaih. Tehát, hogyan utalhatsz egy ilyen nagy emberre? Mint egy állatra. A mi munkánk nagyon hálátlan. Általában minden abhaktára azt mondjuk, hogy gazember. Ez nagyon durva szó, de használnunk kell. Ha megtudjuk valakiről, hogy nem Krisna bhaktája, akkor ő egy gazember. Hogy mondhatunk ilyet? Ő nem az ellenségünk, mégis ezt kell mondanunk róla, mert ezt mondta Krisna. Ha tényleg Krisna-tudatúak vagyunk, az a dolgunk, hogy Krisna szavait ismételjük. Ez minden. Mi a különbség a között, aki Krisnát képviseli és a között, aki nem? Krisna képviselője egyszerűen azt ismétli, amit Krisna mondott. Ennyi. Így lesz Krisna képviselője. Ehhez nem kell nagyon képzettnek lenni. Csupán ismételni kell szilárd meggyőződéssel. Ahogy Krisna mondja: „Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem!” (BG 18.66) Tehát aki elfogadta a tényt, hogy minden tette sikeres lesz, ha meghódol Krisna előtt, ő Krisna képviselője. Ez minden. Nem kell hozzá különösebben fejlettnek vagy képzettnek lenned. Ha egyszerűen elfogadjuk, amit Krisna mond… Ahogy Ardzsuna mondta: szarvam étad ritam manjé / jan [mám] vadaszi késava (BG 10.14). „Kedves Krisnám, Késava! Bármit is mondasz, változtatás nélkül elfogadom.” Ilyen egy bhakta. Ezért hívják Ardzsunát bhaktó ’szinek. Ez a bhakta dolga. „Miért kellene úgy gondolnom Krisnára, mint egy hétköznapi emberre?” Ez a különbség egy bhakta és egy abhakta között. Egy bhakta tudja, hogy ő jelentéktelen, Krisna parányi része. „Krisna is egyén, én is egyén vagyok. Ám ha összehasonlítjuk az Ő erejét az enyémmel, kiderül, hogy jelentéktelen vagyok.” Így kell Krisnát felfogni. Nincs ebben semmi nehézség. Egyszerűen őszintének kell lennünk, nem bűnösnek. Bűnös ember nem értheti meg Őt. A bűnös ember azt mondja: „Ó, Krisna is ember, én is az vagyok. Miért nem én vagyok Isten? Csak Ő Isten? Nem, én is az vagyok. Én is Isten vagyok. Te is Isten vagy. Ti is. Minden Isten.” Ahogy Vivékananda mondta: „Miért keresitek Istent? Nem látjátok mennyi isten ténfereg az utcán?” Látod? Ez az ő megvalósítása Istenről. Ez az ő megvalósítása Istenről. És belőle lett nagy ember: „Ó, ő mindenkit Istennek lát!” Ez az ostobaság, szélhámosság folyik az egész világon. Az emberek nem ismerik Istent, nem ismerik az Ő hatalmát, nem tudják mit jelent a szó, Isten. Istenként fogadnak el bármilyen szélhámost. Manapság is ez folyik. Jött egy másik szélhámos. Ő is kikiáltotta magát Istennek. Így lett az egészből értéktelen kacat. De arra nincs eszük, hogy feltegyék a kérdést: „Kikiáltottam magam Istennek. Milyen hatalmam van?” Ez a rejtély. Ez a rejtély. Senki nem képes megoldani Isten megértésének rejtélyét anélkül, hogy nem válik bhaktává. A Bhagavad-gítában Krisna elmondta, hogyan lehet Őt megismerni. „Engem […] egyedül az odaadó szolgálat által lehet igazán megérteni.” (BG 18.55) Egyedül az odaadó szolgálat által. Mondhatta volna: „legmagasabb tudás által” vagy „jógafolyamat által” vagy „ha nagyszerű karmi, munkás válik belőled, úgy érthetsz meg Engem”. Nem, Ő sosem mondott ilyet. Szóval a karmik, a dnyánik, a jógik mind szélhámosok. Képtelenek megérteni Krisnát. Mindannyian szélhámosok. A karmik harmadosztályú szélhámosok, a dnyánik másodosztályú szélhámosok, és a jógik pedig az első osztályú szélhámosok. Ennyi.