HU/BG 5.22: Difference between revisions

Latest revision as of 11:25, 31 January 2019

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban

BG 5.21 - BG 5.23

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

22. VERS

ये हि संस्पर्शजा भोगा दुःखयोनय एव ते ।

आद्यन्तवन्तः कौन्तेय न तेषु रमते बुधः ॥२२॥

ye hi saṁsparśa-jā bhogā

duḥkha-yonaya eva te

ādy-antavantaḥ kaunteya

na teṣu ramate budhaḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ye – azok; hi – bizony; saṁsparśa-jāḥ – az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származó; bhogāḥ – élvezetek; duḥkha – boldogtalanság; yonayaḥ – forrásai; eva – bizony; te – ezek; ādi – a kezdet; anta – és vég; vantaḥ – hatása alatt állóak; kaunteya – ó, Kuntī fia; na – sohasem; teṣu – azokban; ramate – örömét leli; budhaḥ – aki intelligens.

FORDÍTÁS

Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.

MAGYARÁZAT

Az anyagi érzéki örömök az anyagi érzékek kapcsolataiból származnak. Az érzékek mind ideiglenesek, mert maga a test is az. Egy felszabadult lelket nem érdekel semmilyen átmeneti dolog. Hogyan is lenne képes élvezni az illuzórikus gyönyört, amikor jól ismeri a transzcendentális élvezet örömeit? A Padma-purāṇában ez áll:

ramante yogino ’nante

satyānande cid-ātmani

iti rāma-padenāsau

paraṁ brahmābhidhīyate

„A misztikusok vég nélküli transzcendentális gyönyört merítenek az Abszolút Igazságból – ezért hívják a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, az Istenség Személyiségét Rāmának is.”

A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 5.5.1) így ír ezzel kapcsolatban:

nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛ-loke

kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye

tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ

śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam

„Kedves fiaim, az emberi létformában semmi értelme minden erőnkkel az érzéki örömökért fáradozni. Az efféle boldogságra még az ürülékevőknek [disznóknak] is lehetőségük van. Ehelyett életetek során vállaljatok lemondásokat, mert így létetek megtisztul, s így soha véget nem érő transzcendentális gyönyört élvezhettek majd!”

Az igazi yogīkat, azaz tudós transzcendentalistákat ezért nem vonzzák az érzéki örömök, melyek csak a szakadatlan anyagi lét forrásai. Minél jobban rászokik az ember az anyagi élvezetekre, annál inkább fogságában tartja őt az anyagi szenvedés.

BG 5.21 - BG 5.23

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|B22]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H22]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.21]] '''[[HU/BG 5.21| BG 5.21]] - [[HU/BG 5.23|BG 5.23]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.23]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
 ==== 22. VERS  ====
+<div class="devanagari">
+:ये हि संस्पर्शजा भोगा दुःखयोनय एव ते ।
+:आद्यन्तवन्तः कौन्तेय न तेषु रमते बुधः ॥२२॥
+</div>
 <div class="verse">
-: ye hi saṁsparśa-jā bhogā
+:ye hi saṁsparśa-jā bhogā
-: duḥkha-yonaya eva te
+:duḥkha-yonaya eva te
-: ādy-antavantaḥ kaunteya
+:ādy-antavantaḥ kaunteya
-: na teṣu ramate budhaḥ
+:na teṣu ramate budhaḥ
 </div>
@@ Line 16: / Line 21: @@
 <div class="synonyms">
-ye – azok; hi – bizony; saṁsparśa-jāḥ – az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származó; bhogāḥ – élvezetek; duḥkha – boldogtalanság; yonayaḥ – forrásai; eva – bizony; te – ezek; ādi – a kezdet; anta – és vég; vantaḥ – hatása alatt állóak; kaunteya – ó, Kuntī fia; na – sohasem; teṣu – azokban; ramate – örömét leli; budhaḥ – aki intelligens.
+''ye'' – azok; ''hi'' – bizony; ''saṁsparśa-jāḥ'' – az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származó; ''bhogāḥ'' – élvezetek; ''duḥkha'' – boldogtalanság; ''yonayaḥ'' – forrásai; ''eva'' – bizony; ''te'' – ezek; ''ādi'' – a kezdet; ''anta'' – és vég; ''vantaḥ'' – hatása alatt állóak; ''kaunteya'' – ó, Kuntī fia; ''na'' – sohasem; ''teṣu'' – azokban; ''ramate'' – örömét leli; ''budhaḥ'' – aki intelligens.
 </div>
@@ Line 22: / Line 27: @@
 <div class="translation">
-''' Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.'''
+'''Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.'''
 </div>
@@ Line 30: / Line 35: @@
 Az anyagi érzéki örömök az anyagi érzékek kapcsolataiból származnak. Az érzékek mind ideiglenesek, mert maga a test is az. Egy felszabadult lelket nem érdekel semmilyen átmeneti dolog. Hogyan is lenne képes élvezni az illuzórikus gyönyört, amikor jól ismeri a transzcendentális élvezet örömeit? A Padma-purāṇában ez áll:
-: ramante yogino ’nante
+:''ramante yogino ’nante
-: satyānande cid-ātmani
+:''satyānande cid-ātmani
-: iti rāma-padenāsau
+:''iti rāma-padenāsau
-: paraṁ brahmābhidhīyate
+:''paraṁ brahmābhidhīyate
 „A misztikusok vég nélküli transzcendentális gyönyört merítenek az Abszolút Igazságból – ezért hívják a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, az Istenség Személyiségét Rāmának is.”
-A Śrīmad-Bhāgavatam (5.5.1) így ír ezzel kapcsolatban:
+A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) így ír ezzel kapcsolatban:
-: nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛ-loke
+:''nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛ-loke
-: kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
+:''kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
-: tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
+:''tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
-: śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
+:''śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
 „Kedves fiaim, az emberi létformában semmi értelme minden erőnkkel az érzéki örömökért fáradozni. Az efféle boldogságra még az ürülékevőknek [disznóknak] is lehetőségük van. Ehelyett életetek során vállaljatok lemondásokat, mert így létetek megtisztul, s így soha véget nem érő transzcendentális gyönyört élvezhettek majd!”