HU/Prabhupada 0495 - Most behunyom a szemem. Akkor nem is vagyok veszélyben: Difference between revisions

Latest revision as of 20:20, 17 September 2020

Előző oldal - videó 0494

Következő oldal - videó 0496

Lecture on BG 2.14 -- Germany, June 21, 1974

Śrama eva hi kevalam (SB 1.2.8). A Śrama eva hi kevalam azt jelenti, hogy pusztán dolgozni, haszontalanul, időt pocsékolva. A természet törvényét nem befolyásolhatjuk. Mondjuk, hogy valaki ebben az életében egy nagy vezető, miniszterelnök, vagy ehhez hasonló. Ez mind nagyon szép, csakhogy mindenki a gondolkodása szerint teremt új életet magának. Tehát ebben az életben miniszterelnök, a következőben meg lehet, hogy kutya. Akkor hol a haszon? Ezért akarják az ateista ostobák tagadni a következő életet. Ez rettenetes számukra. Ez igazán szörnyű számukra. Ha elfogadják, hogy van következő élet... Tudják, hogy bűnös életet élnek. Vajon milyen következő életet kapnak a természet törvényei szerint? Amikor ez eszükbe jut, beleborzongnak. „Jobb, ha tagadjuk ezt az egészet. Jobb is tagadni." Mint a nyulak. Az ellenség előttük van, mindjárt meghalnak, és ők arra gondolnak: „Most behunyom a szemem. Akkor nem is vagyok veszélyben." Ez az ateista felfogás, igyekeznek megfeledkezni arról, hogy van... Ezért tagadják: „Nincs következő élet." Miért nincs? Kṛṣṇa azt mondja, hogy „Volt a gyerekkori tested, volt a kisbabakori... Hol van most az a test? Elhagytad már. Már egy másik testben vagy. És ez a tested is változni fog. Másik testet kapsz." Ki mondja ezt? Kṛṣṇa mondja. A legfelsőbb forrás, Ő állítja ezt. Lehet, hogy nem értem, de ha Ő mondja... Ez a tudásszerzés folyamata. A tökéletes személytől fogadjuk el a tudást. Lehet, hogy én ostoba vagyok, de a tökéletes személytől kapott tudás tökéletes. Ez a mi folyamatunk. Nem próbálunk elmélkedni. Az lehet, hogy sikeres lenne, de az is lehet, hogy nem, ha azonban a tudást a tökéletes forrástól fogadjuk el, az a tudás tökéletes. Ahogy például valaki azon töpreng, hogy „Ki az apám?" Töprenghet ezen az illető, de ez az okoskodás nem segít rajta. Sohasem fogja megérteni, ki az apja. De ha odamegy az anyjához, a „feljebbvalójához", ő nyomban megmondja „Ő a te apád." Ennyi az egész. És sehogy máshogy nem lehet kideríteni, ki az apa. Nincs más módja. Ez így működik a gyakorlatban. Senki nem ismerheti az apját az édesanyja hiteles kijelentése nélkül. Ugyanígy, azok a dolgok, amelyek túllépnek a megértésen, avan mānasa-gocara, nem lehet kigondolni őket vagy megbeszélni. Néha azt mondják: „Istent nem lehet elbeszélni. Istent nem lehet elképzelni." Ez így igaz. Ám ha Isten Maga jön el az emberhez és mondja azt: „Itt vagyok.", akkor mi ebben a nehézség? Nem vagyok tökéletes. Nem tudhatom. Ez minden. De ha Isten Maga jön elém... (szünet)

@@ Line 5: / Line 5: @@
 [[Category:HU-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]]
 [[Category:HU-Quotes - in Germany]]
+[[Category:A teremtés jellemzői - videók]]
+[[Category:Lélekvándorlás - videók]]
+[[Category:Világi ügyek - videók]]
+[[Category:Tudásszerzés - videók]]
 <!-- END CATEGORY LIST -->
+<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
+{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0494 - Ahogy Napóleon is megépítette azokat az erős boltíveket, de hogy ő maga hova lett, senki nem tudja|0494|HU/Prabhupada 0496 - A śruti azt jelenti, hogy hallunk a Legfelsőbbtől|0496}}
+<!-- END NAVIGATION BAR -->
 <!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
 <div class="center">
@@ Line 14: / Line 21: @@
 <!-- BEGIN VIDEO LINK -->
-{{youtube_right|o-V9S_PDVQk|Most behunyom a szemem. Akkor nem is vagyok veszélyben<br />- Prabhupāda 0495}}
+{{youtube_right|rW4pPNpjCyc|Most behunyom a szemem. Akkor nem is vagyok veszélyben<br />- Prabhupāda 0495}}
 <!-- END VIDEO LINK -->
 <!-- BEGIN AUDIO LINK -->
-<mp3player>http://vaniquotes.org/w/images/740621BG.GER_clip6.mp3</mp3player>
+<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/740621BG.GER_clip6.mp3</mp3player>
 <!-- END AUDIO LINK -->
@@ Line 26: / Line 33: @@
 <!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
-Śrama eva hi kevalam ([[Vanisource:SB 1.2.8|SB 1.2.8]]). A Śrama eva hi kevalam azt jelenti, hogy pusztán dolgozni, haszontalanul, időt pocsékolva. A természet törvényét nem befolyásolhatjuk. Mondjuk, hogy valaki ebben az életében egy nagy vezető, miniszterelnök, vagy ehhez hasonló. Ez mind nagyon szép, csakhogy mindenki a gondolkodása szerint teremt új életet magának. Tehát ebben az életben miniszterelnök, a következőben meg lehet, hogy kutya. Akkor hol a haszon? Ezért akarják az ateista ostobák tagadni a következő életet. Ez rettenetes számukra. Ez igazán szörnyű számukra. Ha elfogadják, hogy van következő élet... Tudják, hogy bűnös életet élnek. Vajon milyen következő életet kapnak a természet törvényei szerint? Amikor ez eszükbe jut, beleborzongnak. „Jobb, ha tagadjuk ezt az egészet. Jobb is tagadni." Mint a nyulak. Az ellenség előttük van, mindjárt meghalnak, és ők arra gondolnak: „Most behunyom a szemem. Akkor nem is vagyok veszélyben." Ez az ateista felfogás, igyekeznek megfeledkezni arról, hogy van... Ezért tagadják: „Nincs következő élet." Miért nincs? Kṛṣṇa azt mondja, hogy „Volt a gyerekkori tested, volt a kisbabakori... Hol van most az a test? Elhagytad már. Már egy másik testben vagy. És ez a tested is változni fog. Másik testet kapsz." Ki mondja ezt? Kṛṣṇa mondja. A legfelsőbb forrás, Ő állítja ezt. Lehet, hogy nem értem, de ha Ő mondja... Ez a tudásszerzés folyamata. A tökéletes személytől fogadjuk el a tudást. Lehet, hogy én ostoba vagyok, de a tökéletes személytől kapott tudás tökéletes. Ez a mi folyamatunk. Nem próbálunk elmélkedni. Az lehet, hogy sikeres lenne, de az is lehet, hogy nem, ha azonban a tudást a tökéletes forrástól fogadjuk el, az a tudás tökéletes. Ahogy például valaki azon töpreng, hogy „Ki az apám?" Töprenghet ezen az illető, de ez az okoskodás nem segít rajta. Sohasem fogja megérteni, ki az apja. De ha odamegy az anyjához, a „feljebbvalójához", ő nyomban megmondja „Ő a te apád." Ennyi az egész. És sehogy máshogy nem lehet kideríteni, ki az apa. Nincs más módja. Ez így működik a gyakorlatban. Senki nem ismerheti az apját az édesanyja hiteles kijelentése nélkül. Ugyanígy, azok a dolgok, amelyek túllépnek a megértésen, avan mānasa-gocara, nem lehet kigondolni őket vagy megbeszélni. Néha azt mondják: „Istent nem lehet elbeszélni. Istent nem lehet elképzelni." Ez így igaz. Ám ha Isten Maga jön el az emberhez és mondja azt: „Itt vagyok.", akkor mi ebben a nehézség? Nem vagyok tökéletes. Nem tudhatom. Ez minden. De ha Isten Maga jön elém... (szünet)
+Śrama eva hi kevalam ([[HU/SB 1.2.8|SB 1.2.8]]). A Śrama eva hi kevalam azt jelenti, hogy pusztán dolgozni, haszontalanul, időt pocsékolva. A természet törvényét nem befolyásolhatjuk. Mondjuk, hogy valaki ebben az életében egy nagy vezető, miniszterelnök, vagy ehhez hasonló. Ez mind nagyon szép, csakhogy mindenki a gondolkodása szerint teremt új életet magának. Tehát ebben az életben miniszterelnök, a következőben meg lehet, hogy kutya. Akkor hol a haszon? Ezért akarják az ateista ostobák tagadni a következő életet. Ez rettenetes számukra. Ez igazán szörnyű számukra. Ha elfogadják, hogy van következő élet... Tudják, hogy bűnös életet élnek. Vajon milyen következő életet kapnak a természet törvényei szerint? Amikor ez eszükbe jut, beleborzongnak. „Jobb, ha tagadjuk ezt az egészet. Jobb is tagadni." Mint a nyulak. Az ellenség előttük van, mindjárt meghalnak, és ők arra gondolnak: „Most behunyom a szemem. Akkor nem is vagyok veszélyben." Ez az ateista felfogás, igyekeznek megfeledkezni arról, hogy van... Ezért tagadják: „Nincs következő élet." Miért nincs? Kṛṣṇa azt mondja, hogy „Volt a gyerekkori tested, volt a kisbabakori... Hol van most az a test? Elhagytad már. Már egy másik testben vagy. És ez a tested is változni fog. Másik testet kapsz." Ki mondja ezt? Kṛṣṇa mondja. A legfelsőbb forrás, Ő állítja ezt. Lehet, hogy nem értem, de ha Ő mondja... Ez a tudásszerzés folyamata. A tökéletes személytől fogadjuk el a tudást. Lehet, hogy én ostoba vagyok, de a tökéletes személytől kapott tudás tökéletes. Ez a mi folyamatunk. Nem próbálunk elmélkedni. Az lehet, hogy sikeres lenne, de az is lehet, hogy nem, ha azonban a tudást a tökéletes forrástól fogadjuk el, az a tudás tökéletes. Ahogy például valaki azon töpreng, hogy „Ki az apám?" Töprenghet ezen az illető, de ez az okoskodás nem segít rajta. Sohasem fogja megérteni, ki az apja. De ha odamegy az anyjához, a „feljebbvalójához", ő nyomban megmondja „Ő a te apád." Ennyi az egész. És sehogy máshogy nem lehet kideríteni, ki az apa. Nincs más módja. Ez így működik a gyakorlatban. Senki nem ismerheti az apját az édesanyja hiteles kijelentése nélkül. Ugyanígy, azok a dolgok, amelyek túllépnek a megértésen, avan mānasa-gocara, nem lehet kigondolni őket vagy megbeszélni. Néha azt mondják: „Istent nem lehet elbeszélni. Istent nem lehet elképzelni." Ez így igaz. Ám ha Isten Maga jön el az emberhez és mondja azt: „Itt vagyok.", akkor mi ebben a nehézség? Nem vagyok tökéletes. Nem tudhatom. Ez minden. De ha Isten Maga jön elém... (szünet)
 <!-- END TRANSLATED TEXT -->