HU/Prabhupada 0549 - A jóga valódi célja az érzékek irányítása: Difference between revisions

(Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 0549 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1968 Category:HU-Quotes -...")
 
(Vanibot #0023: VideoLocalizer - changed YouTube player to show hard-coded subtitles version)
 
Line 6: Line 6:
[[Category:HU-Quotes - in USA]]
[[Category:HU-Quotes - in USA]]
[[Category:HU-Quotes - in USA, Los Angeles]]
[[Category:HU-Quotes - in USA, Los Angeles]]
[[Category:A meghódolás célja - videók]]
[[Category:Tanulságos történetek - videók]]
[[Category:Kṛṣṇa mindenható - videók]]
[[Category:Az odaadó szolgálat - videók]]
[[Category:Māyā energiái - videók]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0548 - Ha eljutottál addig, hogy mindent feláldozz Hari érdekében|0548|HU/Prabhupada 0550 - Ne fussatok ezután a délibáb után, csak forduljatok vissza Istenhez!|0550}}
<!-- END NAVIGATION BAR -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
<div class="center">
Line 15: Line 23:


<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|D2sr_2tlt50|A jóga valódi célja az érzékek irányítása<br />- Prabhupāda 0549}}
{{youtube_right|zyXN8GDPpkE|A jóga valódi célja az érzékek irányítása<br />- Prabhupāda 0549}}
<!-- END VIDEO LINK -->
<!-- END VIDEO LINK -->


<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<mp3player>http://vaniquotes.org/w/images/681219-BG_part1_clip.mp3</mp3player>
<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/681219-BG_part1_clip.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->
<!-- END AUDIO LINK -->


Line 27: Line 35:


<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
Tamāla Kṛṣṇa: „...Az emberben az érzékek tárgyain elmélkedve ragaszkodás ébred azok iránt.E ragaszkodásból heves vágy támad, a vágy pedig dühöt szül." ([[Vanisource:BG 2.62|BG 2.62]]) Magyarázat: „Aki nem Kṛṣṇa-tudatú, abban az érzéktárgyakon elmélkedve anyagi vágyak ébrednek. Az érzékeknek valódi elfoglaltságra van szükségük, s ha nem az Úr transzcendentális szerető szolgálata köti le őket, akkor egészen biztos, hogy a materializmust szolgálják.”  
Tamāla Kṛṣṇa: „...Az emberben az érzékek tárgyain elmélkedve ragaszkodás ébred azok iránt.E ragaszkodásból heves vágy támad, a vágy pedig dühöt szül." ([[HU/BG 2.62|BG 2.62]]) Magyarázat: „Aki nem Kṛṣṇa-tudatú, abban az érzéktárgyakon elmélkedve anyagi vágyak ébrednek. Az érzékeknek valódi elfoglaltságra van szükségük, s ha nem az Úr transzcendentális szerető szolgálata köti le őket, akkor egészen biztos, hogy a materializmust szolgálják.”  


Prabhupāda: Igen. Itt a jóga rendszer titka. Yoga indriya-saṁyama. A jóga valódi célja az érzékek irányítása. Anyagi tevékenységeink célja, hogy az érzékek valamilyen érzéktárggyal vagy élvezettel kapcsolatba kerüljenek. Ilyen az anyagi életünk. A jógarendszer célja, hogy irányíthassuk az érzékeket, és távol tartsuk az anyagi élvezettől, örömtől és fájdalomtól, és irányítsuk, összpontosítsuk arra, hogy láthassuk a szívben lévő Felsőlelket, Viṣṇut. Ez a jóga valódi célja. A jóga nem azt jelenti... Természetesen, eleinte különböző szabályok és előírások vannak, ülőhelyzetek, azért, hogy az elmét irányítás alá vonjuk. De önmagukban ezek nem a végcél. A végcél az, hogy anyagi tevékenység helyett elkezdjük a lelkit. Itt ez áll a magyarázatban. Folytasd az olvasást!  
Prabhupāda: Igen. Itt a jóga rendszer titka. Yoga indriya-saṁyama. A jóga valódi célja az érzékek irányítása. Anyagi tevékenységeink célja, hogy az érzékek valamilyen érzéktárggyal vagy élvezettel kapcsolatba kerüljenek. Ilyen az anyagi életünk. A jógarendszer célja, hogy irányíthassuk az érzékeket, és távol tartsuk az anyagi élvezettől, örömtől és fájdalomtól, és irányítsuk, összpontosítsuk arra, hogy láthassuk a szívben lévő Felsőlelket, Viṣṇut. Ez a jóga valódi célja. A jóga nem azt jelenti... Természetesen, eleinte különböző szabályok és előírások vannak, ülőhelyzetek, azért, hogy az elmét irányítás alá vonjuk. De önmagukban ezek nem a végcél. A végcél az, hogy anyagi tevékenység helyett elkezdjük a lelkit. Itt ez áll a magyarázatban. Folytasd az olvasást!  
Line 37: Line 45:
Tamāla Kṛṣṇa: „Az érzéktárgyak. És az egyetlen folyamat, hogy kikerüljünk az anyagi lét útvesztőjéből, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válunk.”  
Tamāla Kṛṣṇa: „Az érzéktárgyak. És az egyetlen folyamat, hogy kikerüljünk az anyagi lét útvesztőjéből, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válunk.”  


Prabhupāda: A védikus irodalomból megtanulhatjuk, hogy... Természetesen, ők megmutatják nekünk, az Úr Śiva, az Úr Brahmā. Időnként ők is vonzódnak az érzékek tárgyaihoz. Mint ahogyan az Úr Brahmā a lányához, Sarasvatī... Sarasvatīt a szépség, a női szépség legtökéletesebb formájának tekintik. Az Úr Brahmāt tehát elbűvölte a lánya szépsége, csupán a példa kedvéért, hogy még az ilyen személyeket, mint az Úr Brahmāt is olykor elvarázsol. Māyā oly nagyon erős. Az Úr Brahmā elfeledkezett arról, hogy „Ő a lányom.” Majd emiatt, vezekléseként, fel kellett adnia a testét. Ezek a történetek ott vannak a Śrīmad-Bhāgavatamban. Hasonló példa az Úr Śiváé is, amikor Kṛṣṇa Mohinī-mūrtiként megjelent előtte... Mohinī-mūrti... Mohinī azt jelenti, a legelbűvölőbb, legszebb női forma. Az Úr Śiva is bolonddá vált Érte. Bármerre is ment Mohinī-mūrti, az Úr Śiva üldözte Őt. És itt áll az is, hogy amíg Mohinī-mūrtit kergette, az Úr Śivának magömlése volt. Tehát ezek a példák állnak itt. Ahogyan a Bhagavad-gītā kijelenti, daivī hy eṣā guṇamayī mama māyā duratyayā ([[Vanisource:BG 7.14|BG 7.14]]). Az anyagi energia mindannyiunkat elvarázsol a szépségével, a női forma szépségével. Valójában nincs jelen a szépség. Ez csak illúzió. Śaṅkarācārya azt mondja, „Ez a szépség vonz, de vajon elemezted-e, miből áll? Hogy mi ez a szépség?” Etad rakta-māṁsa-vikāram. Mint ahogyan a diákjaink, Govinda dāsī és Nara-nārāya próbababákat öntenek. Olyankor nincs irántuk vonzódás. De amikor a próbababákat szépen kifestik, annyira vonzóvá válnak. Hasonlóan, a test csak vér, izmok és erek kombinációja. Ha a tested felszínét megvágod, azonnal látni fogod a belsejét, mindenhol csak undorító, borzalmas dolgokat. De kívülről, māyā által az illúzió színeivel megfestve, ó, nagyon vonzónak néz ki. Ez vonzza az érzékeinket. És ez az oka a lekötöttségünknek.
Prabhupāda: A védikus irodalomból megtanulhatjuk, hogy... Természetesen, ők megmutatják nekünk, az Úr Śiva, az Úr Brahmā. Időnként ők is vonzódnak az érzékek tárgyaihoz. Mint ahogyan az Úr Brahmā a lányához, Sarasvatī... Sarasvatīt a szépség, a női szépség legtökéletesebb formájának tekintik. Az Úr Brahmāt tehát elbűvölte a lánya szépsége, csupán a példa kedvéért, hogy még az ilyen személyeket, mint az Úr Brahmāt is olykor elvarázsol. Māyā oly nagyon erős. Az Úr Brahmā elfeledkezett arról, hogy „Ő a lányom.” Majd emiatt, vezekléseként, fel kellett adnia a testét. Ezek a történetek ott vannak a Śrīmad-Bhāgavatamban. Hasonló példa az Úr Śiváé is, amikor Kṛṣṇa Mohinī-mūrtiként megjelent előtte... Mohinī-mūrti... Mohinī azt jelenti, a legelbűvölőbb, legszebb női forma. Az Úr Śiva is bolonddá vált Érte. Bármerre is ment Mohinī-mūrti, az Úr Śiva üldözte Őt. És itt áll az is, hogy amíg Mohinī-mūrtit kergette, az Úr Śivának magömlése volt. Tehát ezek a példák állnak itt. Ahogyan a Bhagavad-gītā kijelenti, daivī hy eṣā guṇamayī mama māyā duratyayā ([[HU/BG 7.14|BG 7.14]]). Az anyagi energia mindannyiunkat elvarázsol a szépségével, a női forma szépségével. Valójában nincs jelen a szépség. Ez csak illúzió. Śaṅkarācārya azt mondja, „Ez a szépség vonz, de vajon elemezted-e, miből áll? Hogy mi ez a szépség?” Etad rakta-māṁsa-vikāram. Mint ahogyan a diákjaink, Govinda dāsī és Nara-nārāya próbababákat öntenek. Olyankor nincs irántuk vonzódás. De amikor a próbababákat szépen kifestik, annyira vonzóvá válnak. Hasonlóan, a test csak vér, izmok és erek kombinációja. Ha a tested felszínét megvágod, azonnal látni fogod a belsejét, mindenhol csak undorító, borzalmas dolgokat. De kívülről, māyā által az illúzió színeivel megfestve, ó, nagyon vonzónak néz ki. Ez vonzza az érzékeinket. És ez az oka a lekötöttségünknek.
<!-- END TRANSLATED TEXT -->
<!-- END TRANSLATED TEXT -->

Latest revision as of 11:39, 1 October 2018



Lecture on BG 2.62-72 -- Los Angeles, December 19, 1968

Tamāla Kṛṣṇa: „...Az emberben az érzékek tárgyain elmélkedve ragaszkodás ébred azok iránt.E ragaszkodásból heves vágy támad, a vágy pedig dühöt szül." (BG 2.62) Magyarázat: „Aki nem Kṛṣṇa-tudatú, abban az érzéktárgyakon elmélkedve anyagi vágyak ébrednek. Az érzékeknek valódi elfoglaltságra van szükségük, s ha nem az Úr transzcendentális szerető szolgálata köti le őket, akkor egészen biztos, hogy a materializmust szolgálják.”

Prabhupāda: Igen. Itt a jóga rendszer titka. Yoga indriya-saṁyama. A jóga valódi célja az érzékek irányítása. Anyagi tevékenységeink célja, hogy az érzékek valamilyen érzéktárggyal vagy élvezettel kapcsolatba kerüljenek. Ilyen az anyagi életünk. A jógarendszer célja, hogy irányíthassuk az érzékeket, és távol tartsuk az anyagi élvezettől, örömtől és fájdalomtól, és irányítsuk, összpontosítsuk arra, hogy láthassuk a szívben lévő Felsőlelket, Viṣṇut. Ez a jóga valódi célja. A jóga nem azt jelenti... Természetesen, eleinte különböző szabályok és előírások vannak, ülőhelyzetek, azért, hogy az elmét irányítás alá vonjuk. De önmagukban ezek nem a végcél. A végcél az, hogy anyagi tevékenység helyett elkezdjük a lelkit. Itt ez áll a magyarázatban. Folytasd az olvasást!

Tamāla Kṛṣṇa: „Az anyagi világban mindenki, még az Úr Śiva és az Úr Brahmā is - mit sem szólva a mennyei bolygókon élő többi félistenről - ki van téve az érzéktárgyak hatásának.”

Prabhupāda: Igen, az érzéktárgyak.

Tamāla Kṛṣṇa: „Az érzéktárgyak. És az egyetlen folyamat, hogy kikerüljünk az anyagi lét útvesztőjéből, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válunk.”

Prabhupāda: A védikus irodalomból megtanulhatjuk, hogy... Természetesen, ők megmutatják nekünk, az Úr Śiva, az Úr Brahmā. Időnként ők is vonzódnak az érzékek tárgyaihoz. Mint ahogyan az Úr Brahmā a lányához, Sarasvatī... Sarasvatīt a szépség, a női szépség legtökéletesebb formájának tekintik. Az Úr Brahmāt tehát elbűvölte a lánya szépsége, csupán a példa kedvéért, hogy még az ilyen személyeket, mint az Úr Brahmāt is olykor elvarázsol. Māyā oly nagyon erős. Az Úr Brahmā elfeledkezett arról, hogy „Ő a lányom.” Majd emiatt, vezekléseként, fel kellett adnia a testét. Ezek a történetek ott vannak a Śrīmad-Bhāgavatamban. Hasonló példa az Úr Śiváé is, amikor Kṛṣṇa Mohinī-mūrtiként megjelent előtte... Mohinī-mūrti... Mohinī azt jelenti, a legelbűvölőbb, legszebb női forma. Az Úr Śiva is bolonddá vált Érte. Bármerre is ment Mohinī-mūrti, az Úr Śiva üldözte Őt. És itt áll az is, hogy amíg Mohinī-mūrtit kergette, az Úr Śivának magömlése volt. Tehát ezek a példák állnak itt. Ahogyan a Bhagavad-gītā kijelenti, daivī hy eṣā guṇamayī mama māyā duratyayā (BG 7.14). Az anyagi energia mindannyiunkat elvarázsol a szépségével, a női forma szépségével. Valójában nincs jelen a szépség. Ez csak illúzió. Śaṅkarācārya azt mondja, „Ez a szépség vonz, de vajon elemezted-e, miből áll? Hogy mi ez a szépség?” Etad rakta-māṁsa-vikāram. Mint ahogyan a diákjaink, Govinda dāsī és Nara-nārāya próbababákat öntenek. Olyankor nincs irántuk vonzódás. De amikor a próbababákat szépen kifestik, annyira vonzóvá válnak. Hasonlóan, a test csak vér, izmok és erek kombinációja. Ha a tested felszínét megvágod, azonnal látni fogod a belsejét, mindenhol csak undorító, borzalmas dolgokat. De kívülről, māyā által az illúzió színeivel megfestve, ó, nagyon vonzónak néz ki. Ez vonzza az érzékeinket. És ez az oka a lekötöttségünknek.