HU/Prabhupada 0555 - A lelki megértés szempontjából alszanak

Előző oldal - videó 0554

Következő oldal - videó 0556

Original Vaniquotes page in English

---

Load video

YouTube

YouTube might collect personal data. Privacy Policy

ContinueDismiss

Lecture on BG 2.62-72 -- Los Angeles, December 19, 1968

Prabhupāda: Az elvünk a tat-paratvena nirmalam (CC Madhya 19.170). Megtisztíthatod az érzékeid tetteit, Kṛṣṇa-tudatosan lefoglalva őket. Ekkor az érzékeid majd nem fognak zavarni. Ha irányítani akarod az érzékeidet, akkor először a nyelveden kell úrrá lenned. Ekkor az összes többi érzékedet képes leszel nagyon könnyen irányítani. Tehát a nyelved foglald le a Hare Kṛṣṇa éneklésével, és Kṛṣṇa prasādam ízlelésével, ekkor úgy fogod találni, hogy már a többi érzéked is az irányításod alatt van. A nyelv a kulcsa az érzékeink irányításának. Ha kiváltságokat adsz a nyelvnek és engedékeny vagy vele, akkor sosem leszel képes uralni az érzékeidet. Ez a titka az érzékek irányításának. Folytasd!

Tamāla Kṛṣṇa: 69: „Ami minden lény számára éjjel, ébredés az a fegyelmezett embernek, míg az élőlények ébrenléte a bensőt látó bölcsnek éjszaka.” Magyarázat: „Az értelmes emberek két csoportot alkotnak. Az egyikbe azok tartoznak, akiknek intelligenciája az érzékkielégítést szolgáló anyagi tettekre korlátozódik, míg a másikba azok, akik befelé tekintenek, s készen állnak az önmegvalósításra. Az introspektív, gondolkodó bölcs cselekedetei éjszakát jelentenek az anyagban elmerült embereknek. A materialisták amiatt, hogy nem tudnak az önmegvalósításról, ilyenkor is folytatják álmukat, ám a befelé tekintő bölcs ébren marad az ő »éjszakájukban.«”

Prabhupāda: Az éjszaka azt jelenti, amikor az emberek alszanak, és a nappal azt, mikor ébren vannak. Így értelmezzük a nappalt és az éjszakát. A materialisták a lelki megértés szempontjából tehát alszanak. Ezért azok a tevékenységek, amiket a materialisták napközben végeznek, azok valójában az éjszaka. A lelki személyek látják, hogy ezek az emberek rendelkeznek az önmegvalósítás képességével, az emberi létformával. És hogyan pazarolják el az alvással. A materialisták pedig úgy látják, hogy „Ó, ezek a fiatal Kṛṣṇa-tudatos fiúk mindent feladtak, és a Hare Kṛṣṇát éneklik. Micsoda ostobaság! Alszanak!” Értitek? A materialisták nézőpontjából ezek a tettek jelentik az éjszakát, az alvást. Az önmegvalósított személyek számára pedig a materialisták tevékenysége az alvás. Értitek? Pont az ellenkezője. Ők úgy látják, hogy a Kṛṣṇa-tudatos emberek az idejüket vesztegetik, a Kṛṣṇa-tudatos emberek pedig őket látják az idejüket vesztegetőknek. Ez a helyzet. Folytasd!

Tamāla Kṛṣṇa: „A bölcs transzcendentális örömöt érez, amint fokozatosan fejlődik a lelki életben, míg az anyagi tetteket végrehajtó ember az önmegvalósítás szempontjából alszik, s az érzéki gyönyörök különféle változatairól álmodva...”

Prabhupāda: Igen. Álmodnak. „Ezt fogjuk csinálni. Következő alkalommal ezt fogom megszerezni. Aztán azt. Utána megölöm azt az ellenségem. Majd ezt fogom tenni.” Így tervezgetnek. Folytasd!

Tamāla Kṛṣṇa: „...néha boldognak, néha pedig boldogtalannak érzi magát. Az anyagi boldogság vagy boldogtalanság közömbösen hat a befelé fordulóra.”

Prabhupāda: Az önmegvalósítást kutató, befelé tekintő ember jól tudja, hogy „Tételezzük fel, hogy a jövőben ilyen és ilyen hatalmas üzletet kötök, vagy... Építhetek egy nagy felhőkarcolót.” De mivel befelé fordul, tudja, hogy „Mit fogok kezdeni mindezekkel a dolgokkal? Amint kilépek a testből, minden itt marad, én pedig egy másfajta testet kapok, egy másik élet kezdődik.” Ez az önelemzés.