HU/Prabhupada 0993 - Gondoskodj arról, hogy ne maradjanak táplálék nélkül! Ez a lelki kommunizmus!

Előző oldal - videó 0992

Következő oldal - videó 0994

Original Vaniquotes page in English

---

Load video

YouTube

YouTube might collect personal data. Privacy Policy

ContinueDismiss

730407 - Lecture SB 01.14.43 - New York

Fordítás: „Talán nem viselted gondját az időseknek és a gyermekeknek, akik rászolgáltak, hogy veled együtt egyenek? Talán otthagytad őket és egyedül etted meg ételedet? Talán valami szörnyű és megbocsáthatatlan bűnt követtél el?”

Prabhupāda: Tehát „Talán nem viselted gondját az időseknek és a gyermekeknek, akik rászolgáltak, hogy veled együtt egyenek?” Ez hát a védikus kultúra. Amikor az ételt osztják, a gyerekeket részesítik előnyben. Emlékszünk, még most hetvennyolc évesen is, hogy amikor gyerekek voltunk, négy-ötévesek, emlékszünk erre. Néhányan láttátok ezt, és ha ti, valaki? Láttátok. Az első lakoma a gyerekeké. Néha kissé akaratos voltam, hogy nem fogok leülni, hanem, „Nem, majd veletek eszek, idősebbekkel!” De ez volt a szokás. Először a gyerekeket kell pazar módon megetetni, majd a brāhmaṇákat, a gyerekeket és az öregeket. A családban a gyerekek és az öregek... Csak figyeljétek Yudhiṣṭhira Mahārāja példáját, hogy ő mennyire aggódott, hogy Dhṛtarāṣṭra gondját viselje. Habár játszott, az ellenség szerepét játszotta, mégis a családtagok kötelessége, hogy az idősek gondját viseljék. Dhṛtarāṣṭra elhagyta az otthonát, miután az öccse Vidura megvádolta, hogy „Kedves bátyám, még mindig ragaszkodsz a családi élethez, s nem szégyenkezel. Azok ételét eszed, akiket az ellenségeidnek tekintesz. Már a kezdetek óta meg akartad ölni őket. Felgyújtottad az otthonukat! Száműzted őket az erdőbe! Áskálódtál ellenük, és most mindennek vége, minden fiad, az unokáid, a vejeid és testvéreid, az apáid, a bácsikáid...” Úgy értem, Bhīṣma volt a bácsikája. Tehát az egész család. Kurukṣetra harcmezején mindenki meghalt, az öt testvért, Yudhiṣṭhirát, Bhīmát, Arjunát, Nakulát és Sahadevát kivéve. Minden férfit megöltek. Tehát az egyetlen utód Parīkṣit Mahārāja, aki az anyja méhében volt. És az apja, Arjuna fia, Abhimanyu meghalt. Tizenhat éves volt. Szerencsére a felesége már terhes volt. Máskülönben a Kuru dinasztiának vége lett volna. Ő hányta a szemére, hogy „Még mindig itt ülsz, mint egy kutya egy falat kenyérért! Nem szégyenkezel, kedves bátyám!?”

Ő tehát nagyon komolyan vette ezt, „Igen, igen kedves testvérem, igazat mondtál.” „Mit akarsz hát, mit csináljak?” „Azonnal menj el!” „Azonnal menj el, menj az erdőbe!” Ő egyetértett és elment.

Yudhiṣṭhira Mahārāja ment reggel, miután fürdőt vett, elvégezte az imádatot, mivel az első kötelessége az idősekről való gondoskodás volt, ment és megkérdezte, „Kedves bácsikám, kényelmesen vagy? Minden rendben?” És egy ideig beszélgetett vele, hogy elégedetté tegye. Ez a családos ember kötelessége, gondoskodni a gyerekekről, gondoskodni az öregekről, gondoskodni még a házban élő gyíkról és kígyóról is. Ezt az utasítást találjuk a Śrīmad-Bhāgavatamban a gṛhastáról, hogy mennyire felelősségteljes. Itt az áll, hogy még egy kígyó... Senki nem akarja egy kígyó gondját viselni. Mindenki meg akarja ölni, és senki nem sajnálja, ha megölik. Prahlāda Mahārāja azt mondta, hogy modeta sādhur api vṛścika-sarpa-hatyā (SB 7.9.14). Azt mondta, „Az apám olyan volt, mint egy kígyó, egy vṛścika, skorpió. Egy kígyó vagy skorpió megölése miatt senki nem lesz boldogtalan. Tehát Uram, ne legyél dühös! Mindennek vége, az apámnak vége. Ez történt. De a śāstra mégis azt mondja, ha a házadban van egy kígyó, akkor gondoskodj arról, hogy ne maradjon táplálék nélkül. Ez a lelki kommunizmus. Most a kommunizmust próbálják megvalósítani, de nem tudják, mi is az. Mindenkiről gondoskodni fognak. Ez a kommunizmus, a valódi kommunizmus. Senki nem éhezhet. Az államban senkinek nem lehet semmiben hiánya. Ez a kommunizmus.