HU/Prabhupada 1064 - Az Úr minden élőlény szívének a középpontjában él: Difference between revisions

(Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 1064 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1966 Category:HU-Quotes -...")
 
(Vanibot #0023: VideoLocalizer - changed YouTube player to show hard-coded subtitles version)
 
Line 9: Line 9:
[[Category:Introduction to Bhagavad-gita As It Is in all Languages]]
[[Category:Introduction to Bhagavad-gita As It Is in all Languages]]
[[Category:Hungarian Language]]
[[Category:Hungarian Language]]
[[Category:Az élőlények hiányosságai - videók]]
[[Category:Megszabadulni a materializmustól - videók]]
[[Category:Lélekvándorlás - videók]]
[[Category:Kṛṣṇa mindenható - videók]]
[[Category:A meghódolás célja - videók]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 1063 - Adj Feloldozást a Cselekedeteink Eredményei és Visszahatásai alól|1063|HU/Prabhupada 1065 - Először mindenkinek azt kell megtanulnia, hogy nem azonos az anyagi testével|1065}}
<!-- END NAVIGATION BAR -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
<div class="center">
Line 18: Line 26:


<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|DeeccJeN26Y|Az Úr minden élőlény szívének a középpontjában él<br />- Prabhupāda 1064}}
{{youtube_right|W8ad7QnCh8I|Az Úr minden élőlény szívének a középpontjában él<br />- Prabhupāda 1064}}
<!-- END VIDEO LINK -->
<!-- END VIDEO LINK -->


<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<mp3player>File:660219BG-NEW_YORK_clip08.mp3</mp3player>
<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/660219BG-NEW_YORK_clip08.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->
<!-- END AUDIO LINK -->


Line 30: Line 38:


<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
Az legfelsőbb tudatosság szintén el van magyarázva a Bhagavad-gitában. Abban a fejezetben, amiben a jīva és az īśvara közötti különbségek vannak elmagyarázva. Kṣetra-kṣetra-jña. Ez a kṣetra-jña úgy van magyarázva, hogy az Úr szintén kṣetra-jña, vagyis tudatos, és a jīvák, tehát az élőlények, ők szintén tudatosak. De a különbség az, hogy az élőlények csak a saját feltételekhez kötött testükön belül tudatosak. de az Úr tudatos az összes élőlény testéről is. Īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe 'rjuna tiṣṭhati ([[Vanisource:BG 18.61|BG 18.61]]).  
Az legfelsőbb tudatosság szintén el van magyarázva a Bhagavad-gitában. Abban a fejezetben, amiben a jīva és az īśvara közötti különbségek vannak elmagyarázva. Kṣetra-kṣetra-jña. Ez a kṣetra-jña úgy van magyarázva, hogy az Úr szintén kṣetra-jña, vagyis tudatos, és a jīvák, tehát az élőlények, ők szintén tudatosak. De a különbség az, hogy az élőlények csak a saját feltételekhez kötött testükön belül tudatosak. de az Úr tudatos az összes élőlény testéről is. Īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe 'rjuna tiṣṭhati ([[HU/BG 18.61|BG 18.61]]).  


Az Úr ott él minden élőlény szívének a központjában, ezért tudatos minden élőlény mozgásáról és cselekedeteiről. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Azt is elmagyarázza, hogy a Paramātmā, az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindenkinek a szívében ott él, mint īśvara, mint irányító, és Ő ad utasításokat. Ő ad utasításokat. Sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭhaḥ ([[Vanisource:BG 15.15|BG 15.15]]). Mindenki szívében ott van, és Ő ad utasításokat, hogy azok szerint cselekedjünk. Az élőlény elfelejti, mit kellene csinálnia. Először elhatároz valamit, hogy a szerint cselekedjen, aztán a saját karmájának a szövevényes visszahatásaiba gabalyodik. De az egyik testének az elhagyása után, mikor másfajta testbe vándorol, ugyan úgy, mint amikor valaki levet egy ruhát, és egy másikat ölt magára, hasonlóan, a Bhagavad-gita elmagyarázza, vāsāṁsi jīrṇāni yathā vihāya ([[Vanisource:BG 2.22|BG 2.22]]). Ahogy valaki a különböző ruháit cseréli, hasonlóan cserélik a különböző testeket az élőlények, megtörténik a lélekvándorlás, és az élőlényt a korábbi tetteinek szövevényes visszahatásai elkísérik az új testében is. És ezeket a cselekedeteket meg lehet változtatni, ha az élőlény józanná válik a jóság minőségében, és megérti, hogy milyen cselekedeteket kellene végeznie, és ha ezt meg is teszi, akkor a múltja tetteinek a szövevényes visszahatásai megváltoztathatóak. Ezért a karma nem örök. A másik négy dolog az ötből - īśvara, jīva, prakṛti, kāla és karma- az a négy dolog örök, míg a karma, az a dolog amit karmának nevezünk, nem örök.  
Az Úr ott él minden élőlény szívének a központjában, ezért tudatos minden élőlény mozgásáról és cselekedeteiről. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Azt is elmagyarázza, hogy a Paramātmā, az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindenkinek a szívében ott él, mint īśvara, mint irányító, és Ő ad utasításokat. Ő ad utasításokat. Sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭhaḥ ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]]). Mindenki szívében ott van, és Ő ad utasításokat, hogy azok szerint cselekedjünk. Az élőlény elfelejti, mit kellene csinálnia. Először elhatároz valamit, hogy a szerint cselekedjen, aztán a saját karmájának a szövevényes visszahatásaiba gabalyodik. De az egyik testének az elhagyása után, mikor másfajta testbe vándorol, ugyan úgy, mint amikor valaki levet egy ruhát, és egy másikat ölt magára, hasonlóan, a Bhagavad-gita elmagyarázza, vāsāṁsi jīrṇāni yathā vihāya ([[HU/BG 2.22|BG 2.22]]). Ahogy valaki a különböző ruháit cseréli, hasonlóan cserélik a különböző testeket az élőlények, megtörténik a lélekvándorlás, és az élőlényt a korábbi tetteinek szövevényes visszahatásai elkísérik az új testében is. És ezeket a cselekedeteket meg lehet változtatni, ha az élőlény józanná válik a jóság minőségében, és megérti, hogy milyen cselekedeteket kellene végeznie, és ha ezt meg is teszi, akkor a múltja tetteinek a szövevényes visszahatásai megváltoztathatóak. Ezért a karma nem örök. A másik négy dolog az ötből - īśvara, jīva, prakṛti, kāla és karma- az a négy dolog örök, míg a karma, az a dolog amit karmának nevezünk, nem örök.  


Na-mármost a tudatos īśvara, a legfelsőbb tudatosságban lévő īśvara, és a különbség a legfelsőbb tudatosságban lévő īśvara, tehát az Úr, és az élőlények között, jelen körülmények között a következő. Tudatosság, mind az Úr mind az élőlények tudatossága, ezek a tudatosságok mind transzcendentálisak. Tehát ez a tudatosság nem anyagi, nem az anyag kapcsolatainak hatására alakult ki. Ez egy hibás elképzelés. Azt az elméletet, hogy a tudatosságot az anyagi elemek és körülmények kombinációja hozza létre, ezt a Bhagavad-gita nem fogadja el. Ez nem lehetséges. A tudatosság torzulva tükröződhet az anyagi körülmények burkán, ahogyan a színes üvegen áthaladó fény is felveszi az üveg színét. Hasonlóan, az Úr tudatossága sem anyagi, nincs köze az anyaghoz. A Legfelsőbb Úr, mint Kṛṣṇa, azt mondja: mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ ([[Vanisource:BG 9.10|BG 9.10]]). Amikor alászáll az anyagi világba, az Ő tudatosságára az anyagi dolgok nincsenek hatással. Ha a tudatosságára anyagi befolyás hatott volna, nem lett volna képes elbeszélni a Bhagavad-gita transzcendentális témáját. Nem tud senki semmit mondani a transzcendentális világról, hacsak nem szabadítja meg a tudatát az anyagi szennyeződésektől. Tehát az Urat nem szennyezte be az anyag. De a mi tudatosságunkban, jelen állapotában, anyagi szennyeződés van. Tehát a lényeg, ahogy a Bhagavad-gita tanítja, ki kell tisztítanunk az anyagi szennyeződéseket a tudatunkból, és ebben a tiszta tudatosságban kell cselekednünk. Ez boldoggá fog tenni minket. Nem tudunk leállni. Nem tudjuk leállítani a cselekedeteinket. A cselekedeteinket ezért meg kell tisztítani. És ezeket a tiszta cselekedeteket bhaktinak nevezik. A bhakti hétköznapi cselekedetnek tűnhet, de ezek nem szennyezett cselekedetek. Ezek meg vannak tisztítva. Tehát egy tudatlan ember úgy láthatja, hogy egy bhakta ugyan úgy dolgozik, mint egy hétköznapi ember, egy ember hiányos tudással, nem tudja, hogy egy bhakta cselekedetei, vagy az Úr cselekedetei, nem szennyezettek az anyag tisztátalan tulajdonságaival, a három guṇa, tehát az anyagi kötőerők tisztátalanságával, hanem transzcendentális természetűek. Tehát a mi tudatosságunkat anyagi kötőerők szennyezik, ezt tudnunk kell.
Na-mármost a tudatos īśvara, a legfelsőbb tudatosságban lévő īśvara, és a különbség a legfelsőbb tudatosságban lévő īśvara, tehát az Úr, és az élőlények között, jelen körülmények között a következő. Tudatosság, mind az Úr mind az élőlények tudatossága, ezek a tudatosságok mind transzcendentálisak. Tehát ez a tudatosság nem anyagi, nem az anyag kapcsolatainak hatására alakult ki. Ez egy hibás elképzelés. Azt az elméletet, hogy a tudatosságot az anyagi elemek és körülmények kombinációja hozza létre, ezt a Bhagavad-gita nem fogadja el. Ez nem lehetséges. A tudatosság torzulva tükröződhet az anyagi körülmények burkán, ahogyan a színes üvegen áthaladó fény is felveszi az üveg színét. Hasonlóan, az Úr tudatossága sem anyagi, nincs köze az anyaghoz. A Legfelsőbb Úr, mint Kṛṣṇa, azt mondja: mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ ([[HU/BG 9.10|BG 9.10]]). Amikor alászáll az anyagi világba, az Ő tudatosságára az anyagi dolgok nincsenek hatással. Ha a tudatosságára anyagi befolyás hatott volna, nem lett volna képes elbeszélni a Bhagavad-gita transzcendentális témáját. Nem tud senki semmit mondani a transzcendentális világról, hacsak nem szabadítja meg a tudatát az anyagi szennyeződésektől. Tehát az Urat nem szennyezte be az anyag. De a mi tudatosságunkban, jelen állapotában, anyagi szennyeződés van. Tehát a lényeg, ahogy a Bhagavad-gita tanítja, ki kell tisztítanunk az anyagi szennyeződéseket a tudatunkból, és ebben a tiszta tudatosságban kell cselekednünk. Ez boldoggá fog tenni minket. Nem tudunk leállni. Nem tudjuk leállítani a cselekedeteinket. A cselekedeteinket ezért meg kell tisztítani. És ezeket a tiszta cselekedeteket bhaktinak nevezik. A bhakti hétköznapi cselekedetnek tűnhet, de ezek nem szennyezett cselekedetek. Ezek meg vannak tisztítva. Tehát egy tudatlan ember úgy láthatja, hogy egy bhakta ugyan úgy dolgozik, mint egy hétköznapi ember, egy ember hiányos tudással, nem tudja, hogy egy bhakta cselekedetei, vagy az Úr cselekedetei, nem szennyezettek az anyag tisztátalan tulajdonságaival, a három guṇa, tehát az anyagi kötőerők tisztátalanságával, hanem transzcendentális természetűek. Tehát a mi tudatosságunkat anyagi kötőerők szennyezik, ezt tudnunk kell.
<!-- END TRANSLATED TEXT -->
<!-- END TRANSLATED TEXT -->

Latest revision as of 13:42, 1 October 2018



660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Az legfelsőbb tudatosság szintén el van magyarázva a Bhagavad-gitában. Abban a fejezetben, amiben a jīva és az īśvara közötti különbségek vannak elmagyarázva. Kṣetra-kṣetra-jña. Ez a kṣetra-jña úgy van magyarázva, hogy az Úr szintén kṣetra-jña, vagyis tudatos, és a jīvák, tehát az élőlények, ők szintén tudatosak. De a különbség az, hogy az élőlények csak a saját feltételekhez kötött testükön belül tudatosak. de az Úr tudatos az összes élőlény testéről is. Īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe 'rjuna tiṣṭhati (BG 18.61).

Az Úr ott él minden élőlény szívének a központjában, ezért tudatos minden élőlény mozgásáról és cselekedeteiről. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Azt is elmagyarázza, hogy a Paramātmā, az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindenkinek a szívében ott él, mint īśvara, mint irányító, és Ő ad utasításokat. Ő ad utasításokat. Sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭhaḥ (BG 15.15). Mindenki szívében ott van, és Ő ad utasításokat, hogy azok szerint cselekedjünk. Az élőlény elfelejti, mit kellene csinálnia. Először elhatároz valamit, hogy a szerint cselekedjen, aztán a saját karmájának a szövevényes visszahatásaiba gabalyodik. De az egyik testének az elhagyása után, mikor másfajta testbe vándorol, ugyan úgy, mint amikor valaki levet egy ruhát, és egy másikat ölt magára, hasonlóan, a Bhagavad-gita elmagyarázza, vāsāṁsi jīrṇāni yathā vihāya (BG 2.22). Ahogy valaki a különböző ruháit cseréli, hasonlóan cserélik a különböző testeket az élőlények, megtörténik a lélekvándorlás, és az élőlényt a korábbi tetteinek szövevényes visszahatásai elkísérik az új testében is. És ezeket a cselekedeteket meg lehet változtatni, ha az élőlény józanná válik a jóság minőségében, és megérti, hogy milyen cselekedeteket kellene végeznie, és ha ezt meg is teszi, akkor a múltja tetteinek a szövevényes visszahatásai megváltoztathatóak. Ezért a karma nem örök. A másik négy dolog az ötből - īśvara, jīva, prakṛti, kāla és karma- az a négy dolog örök, míg a karma, az a dolog amit karmának nevezünk, nem örök.

Na-mármost a tudatos īśvara, a legfelsőbb tudatosságban lévő īśvara, és a különbség a legfelsőbb tudatosságban lévő īśvara, tehát az Úr, és az élőlények között, jelen körülmények között a következő. Tudatosság, mind az Úr mind az élőlények tudatossága, ezek a tudatosságok mind transzcendentálisak. Tehát ez a tudatosság nem anyagi, nem az anyag kapcsolatainak hatására alakult ki. Ez egy hibás elképzelés. Azt az elméletet, hogy a tudatosságot az anyagi elemek és körülmények kombinációja hozza létre, ezt a Bhagavad-gita nem fogadja el. Ez nem lehetséges. A tudatosság torzulva tükröződhet az anyagi körülmények burkán, ahogyan a színes üvegen áthaladó fény is felveszi az üveg színét. Hasonlóan, az Úr tudatossága sem anyagi, nincs köze az anyaghoz. A Legfelsőbb Úr, mint Kṛṣṇa, azt mondja: mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ (BG 9.10). Amikor alászáll az anyagi világba, az Ő tudatosságára az anyagi dolgok nincsenek hatással. Ha a tudatosságára anyagi befolyás hatott volna, nem lett volna képes elbeszélni a Bhagavad-gita transzcendentális témáját. Nem tud senki semmit mondani a transzcendentális világról, hacsak nem szabadítja meg a tudatát az anyagi szennyeződésektől. Tehát az Urat nem szennyezte be az anyag. De a mi tudatosságunkban, jelen állapotában, anyagi szennyeződés van. Tehát a lényeg, ahogy a Bhagavad-gita tanítja, ki kell tisztítanunk az anyagi szennyeződéseket a tudatunkból, és ebben a tiszta tudatosságban kell cselekednünk. Ez boldoggá fog tenni minket. Nem tudunk leállni. Nem tudjuk leállítani a cselekedeteinket. A cselekedeteinket ezért meg kell tisztítani. És ezeket a tiszta cselekedeteket bhaktinak nevezik. A bhakti hétköznapi cselekedetnek tűnhet, de ezek nem szennyezett cselekedetek. Ezek meg vannak tisztítva. Tehát egy tudatlan ember úgy láthatja, hogy egy bhakta ugyan úgy dolgozik, mint egy hétköznapi ember, egy ember hiányos tudással, nem tudja, hogy egy bhakta cselekedetei, vagy az Úr cselekedetei, nem szennyezettek az anyag tisztátalan tulajdonságaival, a három guṇa, tehát az anyagi kötőerők tisztátalanságával, hanem transzcendentális természetűek. Tehát a mi tudatosságunkat anyagi kötőerők szennyezik, ezt tudnunk kell.