HU/SB 4.17.13

Revision as of 19:29, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

iti vyavasito buddhyā
pragṛhīta-śarāsanaḥ
sandadhe viśikhaṁ bhūmeḥ
kruddhas tripura-hā yathā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

iti—így; vyavasitaḥ—eljutva a végkövetkeztetéshez; buddhyā—intelligenciával; pragṛhīta—felvette; śarāsanaḥ—az íját; sandadhe—szegezte; viśikham—egy nyílvesszőt; bhūmeḥ—a Földnek; kruddhaḥ—mérges; tri-pura-hā—az Úr Śiva; yathā—mint.


FORDÍTÁS

Amikor a király rájött a megoldásra, íját-nyilát megragadta, s a Földnek szegezte, akárcsak az Úr Śiva, aki az egész világot elpusztítja dühében.


MAGYARÁZAT

Pṛthu király rájött, miért nincs elegendő gabona. Megértette, hogy nem az emberek hibája, hiszen nem hanyagolják el kötelességeiket    —    a Föld az, aki nem terem elég gabonát. Ez azt jelenti, hogy a Föld normális körülmények között képes kellő mennyiségű gabonát adni, néha azonban különféle okokból nem hajlandó erre. Az az elmélet, miszerint a gabonahiánynak a növekvő népesség az oka, nem túlságosan józan teória. Más okai vannak, hogy a Föld bőségesen terem vagy egyáltalán nem ad semmit. Pṛthu király megtalálta az igazi okokat, s azonnal ennek megfelelően cselekedett.