HU/SB 4.4.13

Revision as of 18:10, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

nāścaryam etad yad asatsu sarvadā
mahad-vinindā kuṇapātma-vādiṣu
serṣyaṁ mahāpūruṣa-pāda-pāṁsubhir
nirasta-tejaḥsu tad eva śobhanam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; āścaryam—csodálatos; etat—ez; yat—ami; asatsu—démonikus; sarvadā—mindig; mahat-vinindā—a nagy lelkek lebecsülése; kuṇapa-ātma-vādiṣu—azok között, akik a halott testet tekintik az önvalónak; sa-īrṣyam—irigység; mahā-pūruṣa—a nagy személyiségeknek; pāda-pāṁsubhiḥ—lábaik porával; nirasta-tejaḥsu—akiknek dicsősége elhalványodott; tat—az; eva—bizonyára; śobhanam—nagyon jó.


FORDÍTÁS

Nem meglepő, hogy akik a mulandó anyagi testet tekintik az önvalónak, azok lebecsülik a nagy lelkeket. Milyen jó, hogy a materialisták ilyen irigyek, s emiatt oly könnyen elbuknak! A nagy személyiségek lábának pora okozza vesztüket.


MAGYARÁZAT

Minden a befogadó erejétől függ. A tűző napsütés miatt például sok zöldség és virág elszárad, de vannak, amelyek gazdagon burjánzanak. Az tehát, hogy növekszik vagy elhervad, a befogadótól függ. Így van ez a nagy személyiségek lótuszlábának porával is: mahīyasāṁ pāda-rajo-’bhiṣekam, minden jót megad a befogadónak, de ártalmas is lehet. Akik megsértik egy nagy személyiség lótuszlábát, azok kiszáradnak, isteni tulajdonságaik pedig elhervadnak. Lehet, hogy a nagy lélek megbocsátja a sértéseket, ám Kṛṣṇa nem bocsát meg a nagy lélek lábának pora ellen elkövetett sértésért, éppen úgy, ahogy az ember elviseli a tűző napsütést a fején, de a lábán nem. A sértegetők egyre mélyebbre süllyednek, s így természetesen újabb és újabb sértéseket követnek el a nagy lélek lába ellen. Sértéseket általában azok követnek el, akik tévesen az átmeneti testtel azonosítják magukat. Dakṣa király egy súlyos tévfelfogásban élt: lelkét a testével azonosította. Megsértette az Úr Śiva lótuszlábát, mert azt gondolta, hogy teste amiatt, hogy Satī testének az apja, felsőbbrendű, mint az Úr Śiva teste. Általában a csekély értelemmel megáldott emberek azonosítják ily módon tévesen magukat. A testi életfelfogás szerint cselekszenek, s így elkerülhetetlenül egyre több sértést követnek el a nagy lelkek lótuszlába ellen. Aki ilyen felfogásban él, azt a tehenekhez és szamarakhoz hasonló állatok közé sorolják.