HU/SB 7.1.47

Revision as of 08:14, 22 July 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


47. VERS

vairānubandha-tīvreṇa
dhyānenācyuta-sātmatām
nītau punar hareḥ pārśvaṁ
jagmatur viṣṇu-pārṣadau


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vaira-anubandha—a gyűlölet köteléke; tīvreṇa—heves; dhyānena—meditáció által; acyuta-sātmatām—a csalhatatlan Úr ragyogásához; nitau—eljutottak; punaḥ—újra; hareḥ—Harinak; pārśvam—a közelség; jagmatuḥ—elérték; viṣṇu-pārṣadau—Viṣṇu kapuőr-társai.


FORDÍTÁS

Az Úr Viṣṇu e két társa    —    Jaya és Vijaya    —    nagyon hosszú ideig ellenségként tekintett az Úrra. Mivel azonban így mindig Kṛṣṇára gondoltak, hazatértek, vissza Istenhez, s így ismét elnyerték oltalmát.


MAGYARÁZAT

Jaya és Vijaya minden körülmények között, örökké Kṛṣṇára gondoltak, ezért a mauṣala-līlā végén az Úr e két társa visszatért Kṛṣṇához. Kṛṣṇa és Nārāyaṇa teste között nincs különbség, ezért bár látszólag Kṛṣṇa testébe hatoltak, valójában az Úr Viṣṇu ajtónállóiként tértek vissza Vaikuṇṭhalokára. Az Úr Kṛṣṇa testén keresztül visszatértek Vaikuṇṭhára, noha látszólag a sāyujya-muktit érték el Kṛṣṇa testében.