HU/SB 7.7.51-52

Revision as of 11:49, 8 September 2020 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


51-52. VERSEK

nālaṁ dvijatvaṁ devatvam
ṛṣitvaṁ vāsurātmajāḥ
prīṇanāya mukundasya
na vṛttaṁ na bahu-jñatā
na dānaṁ na tapo nejyā
na śaucaṁ na vratāni ca
prīyate ’malayā bhaktyā
harir anyad viḍambanam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; alam—elegendő; dvijatvam—tökéletes, rendkívül képzett brāhmaṇának lenni; devatvam—félistennek lenni; ṛṣitvam—szentnek lenni; —vagy; asura-ātma-jāḥ—ó, asurák leszármazottjai; prīṇanāya—elégedetté tenni; mukundasya—Mukundának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; na vṛttam—helytelen viselkedés; na—nem; bahu-jñatā—nagy tudás; na—sem; dānam—adományozás; na tapaḥ—sem lemondás; na—sem; ijyā—imádat; na—sem; śaucam—tisztaság; na vratāni—sem a nagy fogadalmak betartása; ca—szintén; prīyate—elégedett; amalayā—a hibátlan; bhaktyā—odaadó szolgálat által; hariḥ—a Legfelsőbb Úr; anyat—más dolgok; viḍambanam—csak színjáték.


FORDÍTÁS

Kedves barátaim, ó, démonok fiai! Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét nem tehetitek elégedetté azzal, ha tökéletes brāhmaṇává, félistenné vagy szentté váltok, ha tökéletesen betartjátok az illemszabályokat, vagy nagyon műveltek vagytok. E tulajdonságok egyike sem okoz örömet az Úrnak. Adományozással, vezekléssel, áldozatokkal, tisztasággal vagy fogadalmakkal sem lehet a kedvében járni. Csak akkor elégedett, ha valaki rendíthetetlen, tiszta odaadással fordul Felé. Őszinte odaadó szolgálat nélkül minden csak puszta színjáték.


MAGYARÁZAT

Prahlāda Mahārāja arra a következtetésre jut, hogy csakis úgy válhatunk tökéletessé, ha minden eszközzel őszintén szolgáljuk a Legfelsőbb Urat. Ha anyagi szempontból felemelkedve brāhmaṇaként, félistenként, ṛṣiként stb. élünk, ez még nem ébreszti fel bennünk az Isten iránti szeretetet. Ha azonban őszintén az Úr szolgálatába merülünk, Kṛṣṇa-tudatunk teljessé válik. Ezt a Bhagavad-gītā (BG 9.30) is megerősíti:

api cet sudurācāro
bhajate mām ananya-bhāk
sādhur eva sa mantavyaḥ
samyag vyavasito hi saḥ

„Még ha valaki a legszörnyűbb tettet követi is el, ha odaadó szolgálatot végez, szentnek kell tekinteni, mert eltökéltsége a helyes irányba vezeti.” Az élet tökéletességét az jelenti, ha tiszta szeretet fejlesztünk ki magunkban Kṛṣṇa iránt. Más folyamatok is hasznosak lehetnek, de ha valaki nem ébreszti fel szeretetét Kṛṣṇa iránt, ezekkel a folyamatokkal csupán az idejét vesztegeti.

dharmaḥ svanuṣhitaḥ puṁsāṁ
viṣvaksena-kathāsu yaḥ
notpādayed yadi ratiṁ
śrama eva hi kevalam

„A kötelesség [dharma], melyet az ember saját helyzetének megfelelően hajt végre, csupán tengernyi haszontalan munka, ha nem ébreszt vonzódást az Istenség Legfelsőbb Személyiségének üzenete iránt.” (SB 1.2.8) A tökéletesség próbaköve az ember tiszta odaadása az Úr iránt.