HU/SB 8.12.6

Revision as of 23:13, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

tavaiva caraṇāmbhojaṁ
śreyas-kāmā nirāśiṣaḥ
visṛjyobhayataḥ saṅgaṁ
munayaḥ samupāsate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tava—Tiéd; eva—valójában; caraṇa-ambhojam—lótuszláb; śreyaḥ-kāmāḥ—a végső áldásra, az élet végső céljára vágyakozók; nirāśiṣaḥ—anyagi vágy nélkül; visṛjya—feladván; ubhayataḥ—ebben az életben és a következőben; saṅgam—ragaszkodást; munayaḥ—nagy bölcsek; samupāsate—imádják.


FORDÍTÁS

A tiszta bhakták vagy a nagy szentek, akik az élet legmagasabb rendű céljának elérésére vágynak, s akik teljesen mentesek minden érzékkielégítésre irányuló anyagi vágytól, örökké lótuszlábad transzcendentális szolgálatába merülnek.


MAGYARÁZAT

Amikor az ember úgy gondolkodik, hogy „én ez a test vagyok, és minden az enyém, ami a testemmel kapcsolatban áll”, akkor az anyagi világban van. Ato gṛha-kṣetra-sutāpta-vittair janasya moho ’yam ahaṁ mameti (SB 5.5.8). Ez az anyagi élet jellemzője. Az anyagi életfelfogásban az ember azt gondolja: „Ez az én házam, az én földem, az én családom, az én államom” stb. Akik azonban szentek, munayaḥ, akik Nārada Muni nyomdokait követik, azok csupán elmerülnek az Úr transzcendentális szerető szolgálatában, s nincsen semmiféle személyes vágyuk az érzékkielégítésre. Anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam. Az ilyen szent bhakták ebben az életükben és a következőben is csupán azzal törődnek, hogy szolgálják az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Így ők is abszolútak, hiszen nincs ezen kívül más vágyuk. Mentesek az anyagi vágy kettősségeitől, ezért nevük śreyas-kāmāḥ, más szóval nem érdekli őket a dharma (a vallásosság), az artha (az anyagi gyarapodás) vagy a kāma (az érzékkielégítés). Az ilyen bhakták egyedül a mokṣával, a felszabadulással törődnek. Ez a mokṣa nem azt jelenti, hogy eggyé akarnak válni a Legfelsőbbel, mint a māyāvādī filozófusok. Caitanya Mahāprabhu elmagyarázta, hogy a valódi mokṣa azt jelenti, hogy oltalmat keresünk az Istenség Személyisége lótuszlábánál. Az Úr érthetően elmagyarázta ezt a tényt, amikor Sārvabhauma Bhaṭṭācāryát tanította. Sārvabhauma Bhaṭṭācārya ki akarta javítani a Śrīmad-Bhāgavatamban a mukti-pade szót, de Caitanya Mahāprabhu elmondta neki, hogy a Śrīmad-Bhāgavatamban egyetlen szót sem kell kijavítani. Elmagyarázta, hogy a mukti-pade az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu lótuszlábára utal, Viṣṇuéra, aki a muktit adja, és akit ezért Mukundának hívnak. Egy tiszta bhakta nem törődik az anyagi dolgokkal. Nem törődik a vallásossággal, az anyagi gyarapodással vagy az érzékkielégítéssel. Egyedül az érdekli, hogy szolgálhassa az Úr lótuszlábát.