HU/SB 9.8.17

Revision as of 08:11, 3 November 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17. VERS

evaṁ vṛttaḥ parityaktaḥ
pitrā sneham apohya vai
yogaiśvaryeṇa bālāṁs tān
darśayitvā tato yayau


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

evam vṛttaḥ—így elmerülve (a szörnyű tettekben); parityaktaḥ—elítélte; pitrā—az apja; sneham—a szeretetet; apohya—feladva; vai—valóban; yoga-aiśvaryeṇa—misztikus erővel; bālān tān—mindazok a fiúk (akiket a vízbe dobott és megölt); darśayitvā—miután ismét megmutatta mindegyiküket a szüleiknek; tataḥ yayau—elhagyta azt a helyet.


FORDÍTÁS

Amiatt, hogy Asamañjasa ilyen gyalázatos tetteket követett el, apja feladta iránta érzett ragaszkodását, és száműzte őt. Ekkor Asamañjasa megnyilvánította misztikus erejét: életre keltette a kisfiúkat, s megmutatta őket a királynak és a gyerekek szüleinek. Asamañjasa ezután elhagyta Ayodhyāt.


MAGYARÁZAT

Asamañjasa jāti-smara volt: misztikus erejének köszönhetően nem felejtette el előző tudatát. Így aztán képes volt halottakat életre kelteni. Azzal, hogy csodának beillő tetteket hajtott végre a halott gyerekekkel, minden bizonnyal felhívta magára a király és az emberek figyelmét, s aztán hamarosan maga mögött hagyta azt a helyet.