Category:HU/660725 - Lecke BG 04.11-12 - New York

Leckék időrendben, 1966

660725 - BG Lecke 04.11-12 - New York

660725BG.NY – 1966. július 25.

Prabhupāda: ye yathā māṁ prapadyante tāṁs tathaiva bhajāmy aham mama vartmānuvartante manuṣyāḥ pārtha sarvaśaḥ (BG 4.11) Ezt a ślokát, ezt a verset múlt péntek este elemeztük, és igyekeztem elmagyarázni a Legfelsőbb Úr legfelsőbb irányítását (vezetését). Természetünknél fogva arra vagyunk hivatva, hogy kövessünk egy vezetést. Senki sem független. Még az állattársadalomban, az állatok is csoportosulnak, és a csoportnak van vezetője. Ez bizonyára ismerős előtted. Szóval, minden csoportban. . . a gondolatok és a hajlamok hasonlósága alapján megpróbálunk létrehozni valamilyen csoportot. Vannak szövetkezések, tudjátok, különféle szövetkezetek: kereskedelmi szövetség, bankárszövetség, ügyvédi szövetség, és van egy vezető. Ez a természet útja. Nos, a legfelsőbb vezető maga Úr Kṛṣṇa. Erről nincs tudomásunk. Legfelsőbb vezető, a vezetés, mint olyan, elfogadott, de nem tudjuk, hogy a legfelsőbb vezető a Legfelsőbb Úr vagyis Kṛṣṇa. Tehát, a védikus irodalom és a Bhagavad-gītā is megerősíti, hogy ye yathā māṁ prapadyante: "Jelenleg mindenki az Én irányításom alatt áll. Mindenki. Nincs kivétel." Különösen kiemeli a manuṣyát. Manuṣya az emberi lényt jelenti. Az emberi lény itt különösen ki van hangsúlyozva, mert létezésünk ezen alacsonyabb állapotában lévő összes emberi lény között az emberi létformát tekintik a létállapot legtökéletesebb fokának. És különösen az emberi lénynek van meg az az előjoga, hogy megértse az Úr Kṛṣṇa legfelsőbb vezetői mivoltát. Sem az állatok, sem az állati természettel rendelkező személyek nem érthetik meg ezt. Ahogy a Bhagavad-gītā hetedik fejezetében is megtalálható, az Úr azt mondja: na māṁ duṣkṛtino mūḍhāḥ prapadyante narādhamāḥ māyayāpahṛta-jñānā āsuraṁ bhāvam āśritāḥ (7.15 BG) "Azok, akik ostobák, akik bolondok, akik az emberiség alja, és akiknek tudását a külső energia megtévesztette, nem hódolnak meg a Legfelsőbb Úrnak." De vannak más emberek is, akik erényesek. Úgy tartják róluk, hogy ārto jijñāsur arthārthī jñānī ca bharatarṣabha (BG 7.16). Vannak más emberek, akik szoronganak, és némi gazdagságra vágynak vagy kíváncsi természetűek vagy valóban kutatnak az Abszolút Igazság megértésének területén. És ma délelőtt a reggeli lecke folyamán arról beszéltünk, hogy aki kutató tudós Kṛṣṇa természetének, Kṛṣṇa transzcendentális természetének megértésében, azt jñānī-nak vagy filozófusnak hívják, és elfogadják a bhaktit, az odaadó szolgálatot. Az ilyet különös figyelemmel fogadják el és ajánlják a Legfelsőbb Úr figyelmébe. Nos, mindenki. . . ebből kifolyólag mindenki követi a vezetést vagy a vezetés képviselőjét. A Bhagavad-gītában azt is megtalálod, amikor egy személynek valamilyen meghatározott minősítése van, mint politikai vezető vagy valamilyen lelki vezető. . . vezető kell, hogy legyen. Tegyük fel tehát, hogy itt áll előttünk egy politikai vagy vallási vezető, és emberek ezrei követik őt. Tehát, a Bhagavad-gītā megerősíti azt, hogy az Úr Kṛṣṇa bizonyos hatalomával ruházza fel őket. Yad yad vibhūtimat sattvaṁ mama tejo 'ṁśa-sambhavam (BG 10.41). Tehát, mindenki közvetlenül vagy közvetve Kṛṣṇa legfelsőbb irányítását követi. És a vezetés elfogadásának tökéletes szakasza az, amikor az Úr Kṛṣṇát közvetlen vezetőnknek fogadjuk el. Fokozatosan efelé az út felé tartunk, efelé haladunk, viszont az út közepén akadályokba ütközünk, mert hiányzik a kellő tudásunk. Ha megvan a kellő tudásunk. . . a Bhagavad-gītában ez áll: bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate (BG 7.19). "Sok-sok szülés után, amikor az ember kifejlesztette valódi tudatát, meg tudja érteni." Mit? Mit tud megérteni? Vāsudevaḥ sarvam iti sa mahātmā su-durlabhaḥ: "Az, hogy Kṛṣṇa a Legfelsőbb. Ő a minden. Tehát, meg kell hódolnom Neki." Ez a tudás tökéletessége. Ezt az állapotot kell elérni. Mindegy, hogy a filozófiai kutatás elvét követi-e, a jógikus elvet követi-e, vagy jótékonysági munkát végez, politikai vezetést követ vagy . . . nagyon sok minden történhet, de ez mind Kṛṣṇára irányul. Hogyan irányul Rá? Ezt fejtik ki. Igyekszem elmagyarázni nektek. Szóval, a teljes anyagi világ két energia berkein belül működik: az alacsonyabb energián és a magasabb energián belül. És mindkét energiának más-más a dimenziója. Csakúgy, mint a jelen atomkorszakban, tudod, az anyagi energia az atomi részecskében végződik: atom, paramāṇu. Hasonlóképpen, ez a . . . ezt az anyagi energiát alacsonyabb energiának nevezik, és létezik egy másik energia, amelyet lelki energiának neveznek. Tehát, mindkét energia a Legfelsőbb Úrból árad ki. A Vedānta-sūtra is megerősíti ezt, janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1): "Minden energia a Legfelsőbből áramlik ki, a Legfelsőbbtől származik." A Bhagavad-gītában ugyanezt a dolgot találod megerősítve: Ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate (BG 10.8). „Én vagyok a forrása” – mondja az Úr Kṛṣṇa. – Én vagyok mindennek a forrása. Tehát most, ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehet Ő a minden, szóval, tapasztalatunk alapján két féle energia működik ebben a világban. Az egyik a felsőbbrendű energia, vagy a magasabb energia, a másik pedig az alsóbbrendű energia. Az alsóbbrendű energia maga az anyag, a felsőbb vagy magasabb energia pedig a lelki lény. Tehát, nekünk . . . amint láthatjátok. . . nincs róla tapasztalatunk. Az ismeretszerzés tudományos fejlődése a jelen anyagi világban az anyagi energia területén belülre korlátozódik. A lelki energiát nem sikerült feltárni. Máskülönben feltámasztották volna a halottat. Ez nem történt meg. Tegyük fel, hogy egy ember meghalt. Mi a halál? A halál a két energiafajta szétválását jelenti: az anyagi és a lelki energiáét. Ez a halál. A legfelsőbb lelki energia és annak atomi részecskéje, ahogyan azt Bhagavad-gītā kimondja, mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ (BG 15.7). Ahogy most neked az atomkorban van tapasztalatod az atomi anyagi lét parányi mennyiségéről, úgy létezik lelki atomi lét is. Nos, ez a lelki atomi lét. . . a minap elmagyaráztam, és több alkalommal is találhatunk lerást az atomról a Padma-Purāṇában, a védikus irodalomban. És mi ennek a szellemi energiának a formája, - úgy értem -, atomnak, lelki atomnak? A hajszálvég keresztmetszetének tízezred része. A hajszál keresztmetszetéről van fogalmad. Ez csak egy parányi pontocska. Most oszd fel azt tízezer részre, és annak egy része vagy te magad, a lelki atom. Ezek vagyunk mi. És ez a lelki energia olyan erős, hogy azok mi vagyunk, a hajszálvég keresztmetszetének tízezred részei. . . Ez nem egy legyártott termék. Minden, amit mondtam nektek, az a hiteles śāstrákból származik. Az eredeti vers így szól: keśāgra-śata-bhāgasya śatadhā kalpitasya ca jīva-bhāgaḥ sa vijñeyaḥ sa anantyāya kalpate (Śvetāśvatara Upaniṣad 5.9) A pontos vers szanszkritul úgy szól, hogy a jīva, az élőlények, ananták. Az ananta azt jelenti, hogy nincs korlátja, hány van belőlük. Ananta, korlátlan. Korlátlan. És parányi. Ahogy az anyagi világban is korlátlan (számú) atom létezik, a lelkiben is korlátlan számú lelki atom helyezkedik el. És az atomok egyike én vagyok, meg te magad vagy a hangya vagy az elefánt. Mindenkiben benne van a lelki energia atomnyi része. És ebből az atomi lelki energiából fejlődik ki ez az anyagi test – ebből a lelkiből. Az anyag nem képes fejlődésre. Az anyag nem fejlődhet. Erről van tapasztalatod. A holttest nem képes fejlődésre. Az elő test képes fejlődni. Egy gyerek, amikor elhagyja az anyaméhet, amennyiben halott, jaj, nincs továbbfejlődés, még ha nagyon higiénikus módon meg is őrzöd a testet, akkor sincs. Nem. Nincs fejlődés. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy Kṛṣṇa a legfelsőbb lélek és Belőle árad ki minden. Minden belőle árad ki. Bármelyik szakaszt is vizsgálod meg, ott Kṛṣṇát fogod megtalálni. És bármikor meghódolok. . . mert az én helyzetem az, hogy meghódoljak. Lélek vagyok, az az atom, akármilyen nagy testet is fejlesszek ki. Kifejleszthetek elefánthoz hasonló testet, de az elefántot egy ember irányítja. Tudjátok ezt? Egy ilyen nagy állatot egy kis embergyermek irányíthat. Szóval, mindenki ellenőrzés alatt áll. Ezt nem tagadhatjuk. Tehát muszáj. . . az anyagi energia által befedett lelki energia különböző dimenzióinak irányítása alatt állunk. De az igazi irányítás Kṛṣṇától származik. Ezt meg kell értenünk, akár ezt az utat, akár azt az utat követjük. Tegyük fel, hogy vannak imperszonalisták, akik hisznek a végsőben, - úgy értem -, beleolvadnak a legfelsőbb ragyogásba, a brahma-jyotiba. És mi az a brahma-jyoti? A Brahma-jyoti csak az atomnyi lelki részcskék (lelki) kombinációja. Ez a brahma-jyoti. Akárcsak a napsugár. Akik tudósok, azok tudják, mi a napsugár. A napsugár egy kismolekulájú, fényes atomhalmaz. Van tapasztalatod a napsugárról, de mi az a napsugár valójában? Nem homogén. Heterogén összetételű. Amikor elemzed a napsugarakat, kis molekularészecskéket látsz. Hasonlóképpen, a brahma-jyoti is lelki atomokból áll, amelyek összekapcsolódnak egymással. Csakúgy, mint a napsugarak, különböző anyagmolekulák egyesülése, ehhez hasonlóan a brahma-jyoti is ilyen. Nos, ahogy a napsugarakban is különböző bolygók találhatók – ezek is a nap sugaraiból jönnek létre –, hasonlóan, a brahma-jyotiban is különböző bolygók találhatók. De azokat a bolygókat mi itt nem láthatjuk. Ezen az égen túl helyezkedik el. Tehát, ezeken a bolygókon és a lelki bolygókon Istennek, Kṛṣṇának különböző formái vannak jelen. Erről a Brahma-saṁhitā ír: advaitam acyutam anādim ananta-rūpam ādyaṁ purāṇa-puruṣaṁ nava-yauvanaṁ ca vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami (Bs 5.33) Hasonlóan, ahogy Kṛṣṇa terjesztette ki Magát ezen élőlények (molekuláris) atomi részei mellett, úgy sok más kiterjedést is létrehozott Viṣṇuként. Szóval, ez egy csodálatos téma. (félre) Raymond, eléred azt a világítást(?) Tehát, ez minden tekintetben a Kṛṣṇa-tudomány tanulmányozásának, alapos tanulmányozásának a tárgya. A Kṛṣṇa-tudomány nagyszerű tudomány. Ezért mondta éppen ennek a fejezetnek az elején Kṛṣṇa azt: janma karma me divyaṁ yo jānāti tattvataḥ. Yo vetti tattvataḥ. Bárki, aki tudományosan megérti Kṛṣṇát, mi Ő, hogyan funkcionál, hogyan hatnak energiái. . . ezeket a dolgokat tudni kell. És aki egyszerűen ismeri ezt a tudományt – mármint, hogy mikor, mi történik(?) Ó, tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti kaunteya (BG 4.9). Egyszerűen ennek a tudománynak a megismerésével felszabadult lélekké válik. Felszabadult lélekké válik. És mi a felszabadult lélek helyzete? A felszabadult lélek, tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti. Az a személy, aki ismeri Kṛṣṇa transzcendentális természetét, felszabadul, és azonnal átkerült a lelki égbe, a Vaikuṇṭha bolygóra, arra a bolygóra, amelyet be fogok mutatni. Számtalan Vaikuṇṭha bolygó létezik, és minden egyes bolygón ott van Kṛṣṇa különböző Nārāyaṇa formáiban. Tehát, az emberi életben itt a lehetőség megérteni ezt. Kṛṣṇa különböző energiáinak vetjük alá magunkat. Viszont, ha közvetlenül Kṛṣṇának vetjük alá magunkat, akkor nem túl nehéz megérteni, ki Kṛṣṇa, mert Kṛṣṇa eljön ebbe az anyagi világba, és megmutatja valódi természetét – anugrahāya manuṣyāṇām, a Bhāgavatában –, csak hogy tájékoztassa az emberi társadalmat, hogy: "Ha nincs ismereted Kṛṣṇáról, akkor, íme. Megtestesültem. Milyen vagyok, most, láthatod. Íme." Pont olyan, mint amikor valami rendkívüli esemény történik Indiában és amennyiben van róla fénykép, mozgófilm és kép segítségével egy moziban megtekintheted, mi történik valójában. De Kṛṣṇa kedvtelése nem ilyen. Az indiában történt eredeti eseményről van egy fénykép. Megtekintheted a moziban. Ez a mozifelvétel a ténylegesen megtörtént esetnek az árnyéka csupán. De amikor Kṛṣṇa alászáll, mivel Ő abszolút, ugyanaz a lelki világban létező kép jelenik meg itt is. Nincs köztük semmi különbség. advaitam acyutam anādim ananta-rūpam ādyaṁ purāṇa-puruṣaṁ nava-yauvanaṁ ca (Bs 5.33) Kṛṣṇát nava-yauvanaként írják le. Néhányan közületek biztosan látták Kṛṣṇa képét. Mindig olyan, mint egy húszéves fiú, bár Ő az ādi-puruṣa. Ādi-puruṣa azt jelenti, hogy Ő minden kisugárzás eredete (eredeti személye). Ő a legidősebb. Advaitam acyutam anādim, ādyaṁ purāṇa-pu . . . purāṇa-puruṣam jelentése a legrégebbi. A Purāṇa azt jelenti, hogy idős. Purāṇa-puruṣam – még öregebb, nava-yauvanaṁ ca, mint egy húszéves fiatalember, teljes energiával, teljes fiatalságában. Ez Kṛṣṇa tudománya. Tehát, ha megszabadulhatunk az élet anyagi nyomorúságaitól egyszerűen Kṛṣṇa tudományának ismeretével, akkor miért ne próbálhatnánk meg ezt? Próbálkozzunk a Kṛṣṇa-tudattal. Ez egy nagyon szép és nagyon egyszerű téma. Mi csak ezt a Kṛṣṇa-tudatot próbáljuk terjeszteni. Nem kérünk tőletek valami problémákkal teli vagy fáradságos tornagyakorlatokat. Nem. Csak gyertek és hallgassátok. És ezt a hallási folyamatot szép zene és ének követi. És zenével kezdve, zenével végezve, mindenki szeretni fogja. És nincsenek kellékek. . . persze bármi kellékem akadna, a kevéske gyümölcs, azt szétosztom köztetek. De a folyamat – Úr Caitanya, aki bevezette ezt a folyamatot – a mantrázás és szavalás befejezése után, a prasādam szétosztása, szép, fogyasztásra ízletes ételek. Tehát a Bhagavad-gītā azt mondja, su-sukham: "Ez az eljárás nagyon ízletes, nagyon kellemes és nagyon könnyű." És mégis eljutsz Kṛṣṇához. Annak ellenére, hogy ez a legkönnyebb, legkellemesebb és boldog hangulat, mégis eljuttat a Legfelsőbbhöz. És nem kell hozzá semmilyen képzettség. Nem szükséges hozzá, hogy nagyszerű, tanult tudóssá válj. Nem. Egyszerűen Kṛṣṇa ajándékaként megkaptad a két füledet. Ha egyszerűen hallás útján elfogadod ezt a transzcendentális szót, az elegendő. Nem igényel semmilyen külső végzettséget, nem kell semmilyen akadémiai fokozatot elérned vagy valami ehhez hasonlót. Nem. Akkor miért ne használnád ki? Satāṁ prasaṅgān mama vīrya-saṁvidaḥ. Kṛṣṇa azt mondja Bhāgavatámban: satāṁ prasaṅgān mama vīrya-saṁvido, bhavanti hṛt-karṇa-rasāyanāḥ kathāḥ (SB 3.25.25). Ha valóban kihasználjuk a megvalósult személyekkel való társulást, és tőlük hallunk, akkor annak az eredménye nagyon kellemes lesz a szívnek és a fülnek. Satāṁ prasaṅgān . . . (nem egyértelmű) . . . asatām. Kṛṣṇa tudományának leírását önmegvalósított lélektől kell megkapni. Akkor annak eredményeként a hallgatóság érezni fogja, hogy nagyon jó hallani, és szívhez szóló. Satāṁ prasaṅgān mama vīrya-saṁvido bhavanti hṛt-karṇa (SB 3.25.25). Hṛt jelentése: szív; karṇa jelentése: fül. Hṛt-karṇa-rasāyanāḥ, (szívnek-fülnek) nagyon kellemes. Most megkaptuk ennek hírét, nagyon örvendetes. A következő tennivalónk? Taj-joṣaṇāt. Próbáld meg egy cseppet magadévá tenni. És hogyan tehetem magamévá? Smaraṇam. Egyszerűen gondolj arra, hogy "Ó, ez már elhangzott." Próbálj meg vitatkozni, hogy igaz-e vagy sem. Vagyis, jól át kell gondolnod. Satāṁ prasaṅgān, taj-joṣaṇād āśv apavarga-vartmani. És ha ezt megteszed. . . tegyük fel, hogy hallasz valamit a Bhagavad-gītából, és az megtetszik, vagy éppen nem. Csak próbáld meg végiggondolni: "Mit mond a Bhagavad-gītā? Mit mondott Swāmījī ezzel a kérdéssel kapcsolatban?" Alkalmazd érveidet. Alkalmazd logikádat. Ne vedd érzésnek vagy vak hitnek. Legyen meg az oka; legyenek érveid; használd az eszed. Alkalmazd és próbáld megérteni. Ez nem téves. Ez tudományos. Akkor érezni fogod. . . taj-joṣaṇād āśv apavarga-vartmani śraddhā bhaktir ratir anukramiṣyati. Fokozatosan kifejleszted ragaszkodásodat a halláshoz, és az odaadó szolgálat meg fog jelenni a szívedben, majd fokozatosan haladni fogsz. De van egy dolog. A Bhagavad-gītā kijelenti, hogy ha egyszer elkezded, még ha csak egy százaléknyi is a megvalósításod, az soha nem vész el. Ez állandóan megmarad benned. Tegyük fel, hogy valamilyen akadémiai fokozatú vizsgára készülsz, vagy sikeresen le is vizsgáztál. Szóval, a tested elhagyása után ez a képzettséged, - amelyet a Columbia Egyetemen vagy bármely más egyetemen szereztél -, befejeződött. Most egy másik testben folytatódik az életed és újra meg kell szerezned a tudást ahhoz, hogy diplomássá válj. De ez a tudás nem olyan tudás. Mivel ez lelki tudás, abszolút tudás, veled utazik, a lelkeddel együtt. Ezt a magyarázatban fogod megtalálni. És egy másik esély abban van, hogy aki megpróbálja magába olvasztani ezt a tudást, még ha nem is, - úgy értem - . . .nem is tökéletes, az nem ártalmas. Mert bármi legyen is, amit megtanult, annak előnye megmarad, és egy újabb esélyt kapsz arra, hogy emberi testben folytasd ott, ahol az előző életben abbahagytad. Yoga-bhraṣṭaḥ. Śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe yoga-bhraṣṭo 'bhijāyate (BG 6.41). A Bhagavad-gītában le van írva. Śucīnām és śrīmatām. Śucīnām megtisztult családot jelent. Indiában is vannak megtiszult, ideális családok: egy brāhmana. Persze, manapság a civilizáció anyagi fejlődése miatt minden szennyezett, de a hagyományok szerint. . . még mindig vannak nagyon megtisztult családok. Ha bemész a házukba, azonnal érezni fogod: "Ó, ez egy teljesen megtisztult hely." So śucīnām. Śucīnām azt jelenti, hogy az ilyen megtisztult brāhmana családjában. És śrīmatām. Śrīmatām azt jelenti, hogy a gazdag emberek családjában. Miért adatik meg ez a két lehetőség? Mert egy tiszta, kulturált családban esélyed van arra, hogy visszaállítsd elveszett lelki tudatodat, amit előző életed folyamán bevégezetlenül hagytál. Így kapod meg rá az esélyt. Márpedig a gazdag ember családjában kapsz rá esélyt, mivel nem kell azzal foglalkoznod, hogyan tartsd együtt a testedet és a lelkedet. A gazdag férfiak lehetőséget kapnak arra, hogy ne kelljen sokat gondolkodniuk a test és a lélek együtt-tartásán. A közönséges embereknek a kenyérrevaló megteremtésével kell foglalkozniuk. A kenyér problémája jelen van. És egy gazdag ember számára nem létezik ilyen probléma. Haladni tud a kultúra terén. Megvan rá a lehetősége. De sajnos, a gazdag ember fiait félrevezetik. Pénzt kapnak anélkül, hogy megdolgoztak volna érte, és bármilyen érzékkielégítésre elköltik. Értitek? De tudnia kell: "Ó, ezt a lehetőséget Kṛṣṇa kegyéből kaptam. Akkor most hadd fejlődjek békésen Kṛṣṇa tudományában." Ezt a lehetőséget Kṛṣṇa ajánlja fel nekünk, de mi rosszul használjuk ki. De ennek ellenére nem szabad megvárnunk egy újabb születés esélyét. Ezen a születésen belül kell megragadnunk a lehetőséget. Ahogy Kṛṣṇa itt előírja, az ember felszabadulhat pusztán azáltal, hogy ismerjük az ő (Kṛṣṇa) transzcendentális természetét és transzcendentális tevékenységeit. Miért nem csinálod? Miért várnál még egy születésre, történjen akár egy gazdag ember családjában, akár egy brāhmana tiszta családjában? Mert nem egészen biztos, hogy mivel az ember egy tiszta brāhmana családjába születik, lelkileg fel fog emelkedni. Nem. Néha azt tapasztaljuk, hogy lealacsonyodik, mert visszaél vele vagy a szülők rossz kapcsolataik miatt nem képezték ki őt. Szóval, nem szabad elszalasztanunk az emberi élet adta lehetőséget, és követnünk kell ezt az utasítást, hogy janma karma me divyaṁ yo vetti tattvataḥ (BG 4.9). Bárki, aki egyszerűen megérti Kṛṣṇa transzcendentális természetét, felszabadult emberré válik. Ezt a lehetőséget meg kell ragadnunk. És ye yathā māṁ prapadyante tāṁs tathaiva bhajamy aham (BG 4.11). És máris bizonyos vezetés irányítása alatt állunk. Ez tény. Miért ne választhatnánk pont, közvetlenül Kṛṣṇa vezetését? Ez a dolgok lefolyása. Ha bármilyen kétségeid vannak afelől: "Miért kellene elfogadnom Kṛṣṇa vezetését?", arra a válasz ott van a Bhagavad-gītában. Így néz ki a Bhagavad-gītā igazi tanulmányozása. A Bhagavad-gītában az Úr azt mondja: "Arjuna, te az Én kedves barátom vagy. Ezért, bár elmagyaráztam a lelki művelés különböző ágazatait, de most a legbizalmasabb dolgot fogom elmondani neked, mert te az én nagyon kedves barátom vagy." Sarva-dharman parityajya (BG 18.66); "Csak addj fel mindent, és add át magad Nekem. Minden védelmet megadok neked." Tehát, ahelyett, hogy elfogadnánk a sok hitetlen vagy tökéletlen vezetést, fogadjuk el Kṛṣṇa vezetését, és tegyük tökéletessé az életünket. Ez képezi az egész filozófiát. Nos, a következő ślokában az Úr azt mondja: kāṅkṣantaḥ karmaṇāṁ siddhiṁ yajanta iha devatāḥ kṣipraṁ hi mānuṣe loke siddhir bhavati karma-jā (BG 4.12) Most egy bizonyos vezetői osztályt fogadok el, mert az általuk hangoztatott eszmékhez tartozónak vallom magam. Ebből kifolyólag, mint ismeretes, a védikus irodalomban sok félisten neve szerepel. Időnként kritizálják a hindukat, hogy "a hinduknak sok istenük van." De nem azok, úgy értem. . . ők nem a Legfelsőbb Isten. Ha valaki komolyan tanulmányozza az Upaniṣadot, akkor azt fogja tapasztalni, hogy a leírt félistenek mind, - úgy értem -, a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa szolgái. De itt azt írják: kāṅkṣantaḥ karmaṇāṁ siddhim. Néha rögvest akarunk valamit azáltal, hogy ezeket a félisteneket imádjuk. Mint ahogy azt is megemlítik, hogy ha akar. . . ha valaki arra törekszik. . . ha meg akar szabadulni a betegségektől, a napistent kell imádnia. Ha valaki nagyon szép akar lennie, vagy gyönyörű feleségre vágyakozik, akkor Umát kell imádnia. Hasonlóképpen, a védikus irodalmakban különböző istennevek szerepelnek, és imádsatukkal az emberek sikeresek lesznek. Ez nem irreális. Azáltal, hogy bizonyos célból imádják ezeket a különböző félisteneket, sikeresekké válnak. Ez tény. De egy másik helyen a Bhagavad-gītában azt fogod találni, hogy, - úgy értem -, kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ yajanty anya-devatāḥ (BG 7.20). Kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ: "Akiket félrevezetnek az anyagi vágyak, azok más félistenek menedékét keresik." Az ember belefog a félistenek imádatába, mert meggyőzik egy bizonyos célról. Akárcsak az, aki nagyon egészséges ember akar lenni, vagy meg akar szabadulni minden betegségtől, a napistent imádja. Vagy aki szép akar lenni. . . vagy gyönyörű feleséget szeretne, vagy ő nagyon nagyon szép emberré akar válni, neki Umā devīt kell imádnia. De aki meg van győződve, aki meg van győződve arról, hogy "én nem ez a test vagyok..." Ez a lényege: "Én nem ez a test vagyok." Az anyagi igények testi igényeket jelentenek. Akkor (ennek tudatában) nem megy ezekhez a félistenekhez. Azonnal a Legfelsőbb Úrnál keres menedéket. Jñānavān. Jñānavān, aki megértette az élet problémáit. Jñānavān. Jñāna azt jelenti, aki megértette az élőlény lelki természetét; őt jñānavān-nak hívják. Szóval jñānavān. Bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate (BG 7.19). Aki igazán tanultá vált, még sok-sok születés után is, az tudja, hogy "nem ez a test vagyok, hanem lélek. A természetem, az előmenetelem, a boldogságom a lelki életem fejlődésétől függ", az ilyen ember kizárólag Kṛṣṇánál tud menedéket találni, (és tökéletessé válik). Mások persze, ahogy mondani szokás, akik szorongatott helyzetben vannak vagy valami gazdagságra szorulnak, azok is elmennek Kṛṣṇát imádni, de némi átmeneti megkönnyebbülés ellenében. Persze az, hogy ezek a személyek ideiglenes megkönnyebülés céljából mennek imádni Kṛṣṇát, a legvégén azt fogja eredményezni, - mivel imádták Kṛṣṇát -, ezért mentesekké válnak minden anyagi vágytól, és feltétel nélküli menedéket fognak keresni Kṛṣṇánál. Sok példa van az esetek ilyen típusára. Ilyen volt Dhruva Mahārāja is. Dhruva Mahārāja azért kezdte el Kṛṣṇát imádni, hogy megszerezze apja tulajdonát. Ez egy hosszú történet. Az apja tulajdona. . . az apának két felesége volt, és a király elhanyagolta Dhruva Mahārāja anyját. Így hát megfosztják az apja vagyonától. Tehát, apja tulajdonát akarta megszerezni. Elment az erdőbe Kṛṣṇát imádani azért, hogy megkérje Őt: "Add nekem apám tulajdonát." Volt egy vágya. De örülni fogsz, ha megérted, miután Dhruva Mahārāja befejezte a tapasját, vagyis a vezeklését, midőn meglátta Kṛṣṇát, ahogy Kṛṣṇa megjelent előtte Viṣṇuként, és azt mondta: "Kedves fiam, most bármit kérhetsz. Megadom neked". De egyszeriben csak így válaszolt: „Ó, Uram, nem akarok többé semmit." Szép . . . van egy vers, svāmin kṛtārtho 'smi varaṁ na yāce (CC Madhya 22.42): "Kedves Uram, annyira elégedett vagyok, hogy nincs kedvem kérni Tőled semmit." Miért? Nos, sthānābhilāṣi tapasi sthito 'ham: "Elfogadtam a vezeklés e kemény változatát, csak azért, hogy megszerezzem apám földjét, vagy csak néhány hektár földet, vagy bármi egyebet is kívántam... de láttalak Téged. Ki vagy te?" Deva-munīndra-guhyam; "Akit soha nem látnak még a nagy félistenek vagy a nagy bölcsek vagy a nagy emberek a sok éves vezeklése után sem. Azért jöttem, hogy felkutassak néhány üvegszilánkot, törmeléket, miközben gyémántokra leltem. Szóval, mi egyebet kérhetnék még Tőled? Most elégedett vagyok." Szóval, végeredményben, még ha valakinek pénzre is van szüksége, vagy bajban van, ahogy a hetedik fejezetben látni fogjuk azt, catur-vidhā bhajante māṁ sukṛtino 'rjuna (BG 7.16), még ha van is benned némi vágy, a Bhagavad-gītā szerint, annak ellenére, hogy megvan ez a vágyad, imádhatod Kṛṣṇát és kérhetsz Tőle, ugyanis a jövőben vágyaid ki fognak tisztulni. Nem fogsz kérni semmit. Mert ez a tiszta odaadás. Szóval, ki kell várnunk ezt. Mint a jñānī. Jñānī nem kíván semmit cserébe, hanem egyszerűen csak meg akarja ismerni Kṛṣṇát: "Mi a kapcsolatom Kṛṣṇával?" Ezt jñānī-nak hívják. Nincs egyéb vágya. Ezért eko bhaktiḥ viśiṣyate. Jñānī dicséretben részesült (felmagasztalták). Tehát, még ha nem is vagyok jñānī, még ha rá is szorulok a segítségre, ha Kṛṣṇához fordulok és kérem az Ő segítségét, úgy ez a folyamat is ajánlott, mert végül, amikor megtisztulok, megismerem valódi természetemet. Akkor, Dhruva Mahārājához hasonlóan én is azt fogom mondani, svāmin kṛtārtho 'smi varaṁ na yāce: "Kedves Uram, teljesen elégedett vagyok. Nem akarok semmit." Mert a lelki tudatosság, a Kṛṣṇa-tudat annyira sziporkázó, olyan megvilágosodott és olyan értékes, hogy ilyen tudat jelenlétében közvetlenül megtagadod bármilyen értékes dolog birtoklását, amely ebből az anyagi világból származik. Szóval, ezt az állapotot kell elérnünk. Nos, az élet igazi célja ez, és az Úr Kṛṣṇa személyesen tanít erre a Bhagavad-gītában. Miért ne használnánk ki ennek az előnyét? Ne dobjuk el magunktól. Ha megtagadjuk. . . visszautasíthatjuk, mert önálló lelkek vagyunk. Ha úgy tetszik, visszautasíthatuk. De nem szabad megtagadnunk. Kṛṣṇa itt azt mondja, "Azok, akik nem kerülnek az Én vezetésem alá, azok közvetve más vezetőkhöz kerülnek..." A vezetést imádjuk – miért? Mert akarunk valamit attól a vezetéstől. Csakúgy, mint mi Indiában, a függetlenségi mozgalom idején, nagyon sokan vettek részt a Kongresszus mozgalmában, és később mind miniszterek és magas rangú tisztviselők lettek, bár India azt megelőző életében nem volt beosztásuk. Így lehetséges, hogy ha más félisteneket imádunk, átmenetileg enyhülést hozhat szorongásainkra. De ha Kṛṣṇához fordulsz, akkor a megkönnyebbülés állandó, és tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti, feladhatjuk ezt a testet, és közvetlenül a lelki birodalomba léphetünk, hogy kapcsolatba kerüljünk Kṛṣṇával. Nos, Kṛṣṇa itt azt mondja: kāṅkṣantaḥ karmaṇāṁ siddhiṁ yajanta iha: "Az embereket megtéveszti az átmeneti megkönnyebbülés lehetősége, ezért félisteneket imádnak." Bizonyos azonnali megkönnyebbülést kapnak. Ennyi az ő hasznuk. De kṣipraṁ . . . kṣipraṁ hi mānuṣe loke siddhir bhavati karma-jā. Ha átmeneti megkönnyebbülésre vágysz, akkor imádhatod ezt vagy azt. De ha igazán vágysz a végső megkönnyebbülésre . . . mert ez az emberi élet végső célja. Mindenki megpróbál kiszabadulni a nyomorúságból. Az egész küzdelem, akár anyagi, akár lelki téren, az egész küzdelem a gyötrelmektől való megszabadulás érdekében történik. Ezért a tökéletes embernek vagy a nagyon intelligens embernek meg kell kísérelnie megszerezni ennek az életnek a legmagasabb (legmagasztosabb) hasznát, és ez a Kṛṣṇának való meghódolás. Ez a meghódolás Kṛṣṇának. Ha így cselekszünk, akkor anyagilag és szellemileg is jól járunk. Egy korábbi ślokában az áll, hogy teṣāṁ satata-yuktānāṁ bhajatāṁ prīti-pūrvakam (BG 1.10). A pontos szó most nem jut eszembe. Azt mondják, hogy "azok, akik a Kṛṣṇa-tudattal foglalkoznak", róluk mondja Kṛṣṇa: "Mindent megadok nekik, amire szükségük van. Senkitől sem kell kérnie semmit." Ő, Kṛṣṇa tudja. Pont úgy, ahogy az apa is tudja, mire van szüksége a gyermekének, aki teljes mértékben az apjára van utalva. Az apa elhanyagolhatja a felnőtt gyerekeket, akik a saját dolgaikat végzik, de az apától és anyától teljes mértékben függő gyermekről az apa és az anya gondoskodik. Hasonlóképpen, a Bhagavad-gītá, ill. Kṛṣṇa azt mondja: yoga-kṣemaṁ vahāmy aham (BG 9.22). Bárki, aki teljesen Kṛṣṇa-tudatban van minden előzetes elvárás nélkül, az ilyen számára mindenről Kṛṣṇa gondoskodik. Ez a biztosíték adott. Viszont, ha nem hiszel ebben a biztosítékban, ha nem hiszel Kṛṣṇában, az egészen más dolog. De, ami a Bhagavad-gītát illeti, ha teljesen Kṛṣṇa-tudatossá válunk, akkor minden problémánk végső megoldásra fog találni. Ez tény. Most, ha bármilyen kérdéseitek vannak, feltehetitek azokat. (szünet) . . . atomi, az anyag atomi összetétele, van erről valami tapasztalatod? Vendég (1): Nincs. Prabhupāda: Nincs, de végső soron hallottad, hogy létezik atom. Vendég (1): Igen. Prabhupāda: Ahogy az anyagban van atom, úgy a lélekben is van atom. Egyszerűen . . . mindkettő, a legfelsőbbtől kezdve egészen le az atomig, ez mind Kṛṣṇa különböző energiáinak kiterjedése – akár ez az anyagi atom, akár a lelki atom. Mi lelki atomok vagyunk. Mi élőlények, lelki atomok vagyunk, és az anyagi atomok kombinációi által fejlesztettük ki ezt a testet, bár ez az anyagi test idegen a számomra. Hasonlóképpen fejleszthetjük ki szellemi testünket is a szellemi világban. Ez érthető? Hasonlóan, az anyagi világban, az anyaggal kombinálva kifejlesztettük ezt az anyagi testet. Hiszel-e abban, hogy "lelki atom vagyok, és ezt az anyagi testet a lelki atom alapjaként fejlesztettem ki?" Ez egy tény. Ez egy tény. Csakúgy, mint az anyaméhben, amikor belekerül a lelki atom, akkor az növekszik; megalkotja az anyagi testet. E szellemi atom jelenléte nélkül a test növekedése nem létezhet. A szimpla szexuális kapcsolat megléte nem garantálja a terhesség létrejöttét. Amíg a lelki atom nincs jelen, a test nem növekszik. Erről . . . a mérvadó śāstrából tájékozódhatunk. Ezért, a teljes anyagi világ ugyancsak a lelki lét körül nőtt fel. És az összes problémánk arra irányul, hogy az anyagi test helyett a lelki testünket kell megszereznünk. Ez a Kṛṣṇa-tudat. . . ez a Kṛṣṇa-tudat haszna. Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti. Nos, aki Kṛṣṇához megy, azt akarod mondani: „Ő test nélkül megy Kṛṣṇához”? Nem. Van teste és úgy megy Kṛṣṇához. Ahogyan Kṛṣṇának van teste, úgy neked is van, amikor elébe járulsz. . . ahogy te a testeddel jössz hozzám, én is testemmel megyek hozzád. Te egy lelki atom vagy; Én is lelki atom vagyok. Most én ezt a testet fejlesztettem ki; te azt a testet fejlesztetted ki. Találkozásunk e két test használatának segítségével megy végbe. Hasonlóképpen, amikor Kṛṣṇához mész, az Ő dhámájába vagy Kṛṣṇa dhámájába, az Ő lakhelyére mész, mi a lelki testünben megyünk oda. Igen? Bhakta: Tartalmaz-e térbeli kapcsolatokat a lelki világ? Prabhupāda: Hogyan? Bhakta: A lelki világban határolja-e a dolgokat tér? Más szóval, van-e térbeli . . . Prabhupāda: Igen. Igen. Viszont az csak lelki. Mint ahogy létezik anyagi tér, ugyanúgy létezik lelki tér is. Ahogy van anyagi tested, úgy van lelki tested is. Janis: Mi a különbség a lelki test és a lelki atomok között? Prabhupāda: Igen. Az anyag nem örök, a lélek viszont örök. Az anyag tudatlansággal telki, a lélek viszont tudással teli. Az anyag kellemetlenségekkel teli, a lélek viszont örömmel teli, sac-cid-ānanda. Ez a különbség az anyag és a lélek között. Janis: És mi a különbség a lelki atom és a lelki test között? Vagy ugyanazokról a dolgokról van szó? Prabhupāda: Nem. A lelki atom. . . ugyanúgy, ahogy a lelki tested segítségével fejlesztetted ki ezt az anyagi testedet, hasonlóan, a lelki atom segítségével fejlesztheted ki a lelki testedet. Tyaktvā deham. Tyaktvā deham azt jelenti, hogy feladva ezt az anyagi testet, kifejleszti ezt a lelki testet, majd elmegy Isten országába, vagyis Kṛṣṇához. Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti. Tehát, amikor Kṛṣṇához megy, akkor lelki testben megy. Minden élőlénynek megvan ez a képessége. Ahogyan rendelkezik az anyagi test kifejlesztésének képességével, úgy rendelkezik a lelki test kifejlesztésének képességével is. Van valami nehézség ennek a megértésében? Világos. Tehát a problémánk az, hogy az anyagi test miatt mindenféle nyomorúságtól szenvedünk. Nos, a dolgunk az kell legyen, hogy művelődjünk a Kṛṣṇa-tudatban, hogy a következő életben a saját lelki testemben lehessek. Ezután minden problémánk véglegesen megoldódott. És amíg ismételten anyagi testet kapunk – úgy folytatjuk, ahogy feladjuk ezt a ruhánkat, és felveszünk egy másik ruhát –, addig a négyféle szenvedést, a janma-mṛtyu-jarā-vyādhi (BG 13.9), vagy legalábbis ezt a négy fajta nyomorúságot – a születés nyomorúságát, a halál nyomorúságát, az öregség nyomorúságát és a betegségek nyomorúságát – el kell szenvednünk. És amint lelki testet öltesz, minden szenvedésnek vége. Mert a tested nincs többé kitéve születésnek és halálnak, betegségnek és öregségnek. Ez az élet örök, tudással és boldogsággal teli. Ezt egyszerűen elérheted azzal, ha tanulmányozod Kṛṣṇa természetét, Kṛṣṇa transzcendentális természetét. Szóval, nagyon sok mindenre vágyunk. Ennek a vezetőnek, annak a vezetőnek az irányítását fogadjuk el csak azért, hogy megkönnyebbüljünk, megkönnyebbüljünk átmeneti nyomorúságainktól. Kötelességünk az kéne, hogy legyen, hogy a lelki test kifejlesztésével megszabaduljunk minden nyomorúságtól. Ez legyen az élet célja. És ez a Kṛṣṇa-tudat által lehetséges. Van még kérdés? Ó. (szünet) Vendég (2): Mármint, elmúlt. Ez csak egy homályos gondolat, ennyi. Prabhupāda: A kérdésed az, hogy a szenvedések örökkévalók-e vagy sem. Vendég (2): Örök erő. Prabhupāda: Nem. A szenvedés nem örök. Véget vethetsz a szenvedésednek. De ha anyagi szempontból akarsz véget vetni a szenvedésnek, az átmeneti. Ha lelki szempontból vetsz véget a szenvedésnek, az végleges. Pont úgy, ahogy ezen a világon mi magunk is megpróbálunk véget vetni a nyomorúságainknak. Tegyük fel, hogy szomorú vagy beteg vagyok. Kórházba megyek, hogy véget vessek a szenvedéseimnek. De ez a szenvedés nem állandó, ööö, a szenvedés megszűnése nem állandó – átmeneti. Megint megbetegedhetek. Olyan régóta birtokomban van ez az anyagi test, hogy a szenvedések megismétlődhetnek. A betegség megismétlődhet. De ha megkapod a lelki testedet, akkor nincs többé szó szenvedésről. Igen? Bhakta: Az emberi születés jobb-e az önmegvalósítás szempontjából? Jobb-e a félistenként való születés? Prabhupāda: Hogyan? Bhakta: Az emberi születés jobb-e az önmegvalósítás szempontjából? Előbbre való-e a félistenként való születésnél? Prabhupāda: Igen. A félisten is olyan, mint te. Csakúgy, mint az emberi társadalomban, fennállnak különbségek a testek között: az egyik test gazdagabb, mint a másik. Anyagi megítélés alapján az egyik test boldogabb, mint a másik. Hasonlóképpen, a magasabb bolygókon is vannak különböző testek, akik boldogabbak, mint azok, akik ezen az anyagi bolygón élnek, úgy értem. . . ezen a földi bolygón. A becslések alapján az ő életszínvonaluk magasabb. Csakúgy, mint ezen a bolygón, ott is különböző nemzetek és különböző emberek élnek, és azoknak is eltérő az életszínvonaluk. A ti európai és amerikai népeitek életszínvonala magasabb, mint a mi indiai népünké, ami az élet anyagi oldalát illeti. Nálatok nagyon szép illemhelyek vannak, de az indiaiak a mezőre mennek üríteni. Értitek? Tehát ilyen megfontolásból ez az ország előnyös. Tehát, amint látjátok, még ezen a bolygón is vannak különböző életformák, különböző emberi fajok, és különböző életszínvonalaik vannak, hasonlóan, a magasabb bolygón is vannak hozzánk hasonló élőlények. Ők is olyanok, mint az ember, de más a beosztásuk. Testi felépítésük más. Más az életszínvonaluk. De annak ellenére, hogy más lények, ők is alá vannak vetve az anyagi törvényeknek, a születésnek, a halálnak, az öregségnek és a betegségeknek. Ettől nem mentesek. Senki sem szabad. Ebben az univerzumban bárki, akár ember, akár félisten, akár állat, bárki, a szenvedés e négy alapelvének van kitéve: születés, halál, öregség és betegség. Tehát, amikor kiszabadulsz ebből az anyagi világból, akkor megszabadulsz mindettől. Élettartamuk hosszabb lehet, mint a te életed, de a halál biztos. Magasabb bolygókon sem szabadulhatsz meg a haláltól. A halál jelen van, az biztos. Az élet időtartama. . . ahogy az ember életének időtartama nagyobb a kutyaénál, mégis, mindkettő a halál elvének van kitéve. Ezt nem lehet elkerülni. De ha el akarod kerülni a halál uralmát, akkor ki kell fejlesztened a lelki testedet, és ez a Kṛṣṇa-tudat által lehetséges. Van még kérdés? Igen? Nő: Vannak személyek ezekben a testekben? Prabhupāda: Hogyan? Nő: Vannak személyek ezekben a testekben? . . . (homályos) Prabhupāda: Te egyéni lélek vagy. Te egyéni lélek vagy. Nem vagy az? Nem érzed? Nem érzed az egyéniségedet? Nő: Igen, de ha van ilyen. . . (nem egyértelmű) . . . örökké egy legyen. Prabhupāda: Igen. A lélek minőségi szempontból válik eggyé. Követed? Nő: Nem, nem értem, hogy lelki testtel rendelkezem, tényleg. Prabhupāda: Ó, akkor . . . (nevet). Tájékozódj a Bhagavad-gītāból. A lelki test létező. És miért nehéz megérteni ezt? Megértheted, hogy anyagi tested az atomi lélek létezéséből fejlődött ki. Meg tudod érteni ezt? Nő: Igen. Prabhupāda: Hasonlóképpen, ebből az atomi lelki létből kifejlesztheted a lelki testedet is. Mi a nehézség ebben? Ez ugyanaz a folyamat. Ahogy kifejleszted az anyagi testedet, ugyanúgy kifejlesztheted a lelki testedet is. Mi a nehézség ennek a megértésében? Nő: De végül ne olvadjunk össze mindannyian egyetlen lélekben. Prabhupāda: Te az anyaggal vagy összeolvadva – mégis fennáll az egyéni létezésed. Mi a tested? Anyag. Nem így van? Akkor nem vagy-e beleolvadva az anyagba? És mégis megvan az egyéniséged. Nem értesz egyet? Hasonlóképpen, beleolvadhatok a lelki létbe, de az egyéniségem mégis fennmarad. Te már összeolvadtál ezzel az anyaggal. Ugyanúgy, mint amikor elhagyod ezt a testet, a tested földdé fog átalakulni. Ez azt jelenti, hogy össze vagy olvadva vele. Ennek ellenére különálló létezésed van. És mi ez a különálló létezés? Ez ennek a léleknek köszönhető. Tehát, ha a lélek még az anyagban is fenn tudja tartani különálló létét, nem gondold, hogy a lélekben (a lelki testben) ne tudná fenntartani különálló létét? Az összeolvadás pont olyan, mint a repülőgép esetében. A repülőgép a levegőben repül, az égen. Ha túl messzire megy, túl kicsi lesz, azt mondod: "Beleolvadt az égbe." De még ebben a helyzetben is megvan a saját. . . különálló létezése. Ahogy a madár, a papagáj belép a fába. A fa is zöld, és a madár is zöld. Amikor belép a fába, nem látod a madár különálló létezését, de van külön léte. Hasonlóképpen, akár anyagi, akár lelki létben vagy, már összeolvadt állapotban vagy, de megtartod a különálló létedet. Érthető? Nő: Hm-hmm. Prabhupāda: Köszönöm. Most pedig tartsunk kírtanát. (vége)