| „Feltételekhez kötött élet azt jelenti, hogy négyféle módon tökéletlenek vagyunk. Melyek ezek? Hibázunk, illúzióban vagyunk, hajlamosak vagyunk a csalásra és az érzékszerveink tökéletlenek. Ez a mi helyzetünk. Így akarunk könyveket írni és filozofálni. Csak gondoljuk végig! Az ember nincs tekintettel a helyzetére. Andha. Az egyik vak ember azt mondja: »Jól van, jöjjön velem! Most átmegyek az úton. Jöjjön!« És ha a másik elhiszi: »Rendben…« Nem kérdezi meg: »Uram, Ön is vak és én is vak vagyok. Akkor hogyan tudna nekem segíteni, hogy átkeljek az úttesten?« Nem tud, hiszen ő is vak. Ez a helyzet. Egy vak ember, egy csaló, becsap egy másik vak embert, csal. Erre a lelki tanítómesterem azt szokta mondani: ez az anyagi világ a csalók és becsapottak társadalma. Ennyi. Csalók és becsapottak társadalma. Azt akarom, hogy becsapjanak, mert nem fogadom el Istent. Mert ha van Isten, akkor én leszek a felelős a bűnös életemért. De ezt nem akarom elfogadni, ezért tagadom Isten létezését: »Nincs Isten« vagy »Isten halott« és kész, vége.”
|
