„Oly sokat törődünk ezzel a testtel, holott végül vagy ürülék, föld vagy hamu lesz belőle. Az ostobák tehát, akiknek a test a fontos, így gondolkodnak: » Végül is, ez a test majd megszűnik. Amíg viszont van, működnek az érzékszervek, élvezzük az életet. Minek az a sok korlátozás - nincs tiltott nemi élet, nem lehet szerencsejátékkal foglalkozni, nem szabad...? Ez mind képtelenség! Élvezzük az életet!« Ateista élet az ilyen, ostoba élet. De nem tudják, hogy a test nem minden. Először ezt kell megérteni, hogy mi az a lelki élet, mi az a lelki tudás. Ám a gazemberek nem tudják. Kṛṣṇa ezért először megfeddte Arjunát: aśocyān anvaśocas tvaṁ prajñā-vādāṁś ca bhāṣase (BG 2.11). 'Nem tudod, mi a valóság, mégis úgy beszélsz, mintha művelt lennél. Próbáld megérteni, hogy mi az igazság!' Na tv evāhaṁ jātu (BG 2.12).”
|