| „Apaśyatām ātma-tattvam (SB 2.1.2), azok tehát, akik nem rendelkeznek a lélekről (ātma) szóló tudással, teljesen zavarodottak. Miben nyilvánul ez meg? Deha-apatya, ez a test, a feleség, és a belőle létrejött utódok, dehāpatya-kalatrādiṣu ātma-sainyeṣu (SB 2.1.4). Mindenki úgy véli, hogy »jó feleségem van, szép gyermekeim, jó társadalomban, nemzetben élek«, és így tovább. Dehāpatya-kalatrādiṣu. És úgy gondolják: »Ők az én katonáim ebben a harcban, a létért való küzdelemben.« Mindenki a létezésért küzd és mindenki úgy véli: »A feleségem, a gyermekeim, a társadalom, a barátaim, ők lesznek, akik védelmet nyújtanak nekem.« De egyik sem képes védelmet nyújtani. Ezért az ilyen embert úgy hívják: pramattaḥ, pāgala. Egyik sem tud védelmet nyújtani.”
|
