HU/BG 17.21

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


21. VERS

यत्तु प्रत्युपकारार्थं फलमुद्दिश्य वा पुनः ।
दीयते च परिक्लिष्टं तद्दानं राजसं स्मृतम् ॥२१॥
yat tu pratyupakārārthaṁ
phalam uddiśya vā punaḥ
dīyate ca parikliṣṭaṁ
tad dānaṁ rājasaṁ smṛtam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat – ami; tu – de; prati-upakāra-artham – a viszonzás reményében; phalam – eredményt; uddiśya – kívánva; – vagy; punaḥ – ismét; dīyate – adatik; ca – is; parikliṣṭam – kelletlenül; tat – az; dānam – adomány; rājasam – a szenvedély minőségében lévőnek; smṛtam – van tekintve.

FORDÍTÁS

Ám ha valaki a viszonzás reményében, gyümölcsöző eredményekre vágyva vagy kelletlenül ad, tette a szenvedély kötőerejébe tartozik.

MAGYARÁZAT

Az emberek néha azzal a szándékkal adományoznak, hogy a mennyek birodalmába emelkedhessenek, ám ez gyakran rendkívül sok gondot okoz, s a vége csak sajnálkozás: „Miért is költöttem ennyi pénzt erre?” Előfordul, hogy valaki egy feljebbvaló kérésére adományoz, azért, mert lekötelezettje az illetőnek. E tettek kivétel nélkül a szenvedély kötőerejébe tartoznak.

Sok jótékony célú alapítvány van, amely olyan intézményeket támogat, melyeknek célja az érzékkielégítés. Az ilyen adományozást a védikus írások nem javasolják. Egyedül a jóság minőségében történő adományozást ajánlják.