HU/Prabhupada 0190 - Növeld az anyagi élettől való elkülönülést

Előző oldal - videó 0189

Következő oldal - videó 0191

Lecture on SB 7.6.11-13 -- New Vrindaban, June 27, 1976

Ha követjük a bhakti-márga elveit, akkor nem kell külön erőfeszítést tennünk, hogy ne ragaszkodjunk a világhoz. Automatikusan leszünk mentesek a ragaszkodástól. Vāsudeve bhagavati bhakti-yogaḥ prayojitaḥ janayati āśu vairāgyam (SB 1.2.7). Vairāgyam azt jelenti: nem ragaszkodni. A bhakti-yoga más néven vairāgya-ként is ismert. Vairāgya. Sārvabhauma Bhaṭṭācārya több verset is írt az ilyen vairāgyáról.

vairāgya-vidyā-nija-bhakti-yoga-

śikṣārtham ekaḥ puruṣaḥ purāṇaḥ

śrī-kṛṣṇa-caitanya-śarīra-dhari

kṛpāmbudhir yas tam ahaṁ prapadye

(CC Madhya 6.254)

Itt van Śrī Kṛṣṇa Caitanya Mahāprabhu, aki Maga Kṛṣṇa. Eljött, hogy megtanítsa nekünk a vairāgya-vidyāt. Egy kis nehézség akad vele. Az átlag emberek nagyon nehezen értik meg a vairāgya-vidyāt. Az ő életük arról szól, hogy fokozzák a testük iránti ragaszkodásukat, míg a krisna-tudatos mozgalom arról, hogy miként csökkentsük az anyagi lét iránti ragaszkodásunkat. Ezért hívják így, vairāgya-vidyā. A vairāgya-vidyā nagyon könnyen elérhető, mint ahogy itt az áll, vāsudeve bhagavati bhakti-yogaḥ prayojitaḥ janayati āśu vairāgyam (SB 1.2.7), nagyon hamar, nagyon hamar. Janayati āśu vairāgyaṁ jñānaṁ ca. Az életünkben két dologra van szükségünk. Az egyik a jñānam, jñānaṁ-vijñānam āstikyaṁ brahma-karma sva-bhāva-jam. Ez a jñānam azt jelenti, a jñāna első elve, hogy „Nem ez a test vagyok. Szellemi lélek vagyok” Ez a jñāna. Amint ezen a szinten van valaki, az a jñānam szintje, innen már könnyű. Az emberek mindenhol a testük érdekében cselekszenek. De ha valaki megérti, ha eljut a jñānam szintre, akkor természetes módon elveszíti az érdeklődését, hiszen „Nem ez a test vagyok” – gondolja. „Miért dolgozom olyan keményen ezért a testért?” Jñānaṁ ca yad ahaitukam (SB 1.2.7). Automatikusan... Két dologra van szükség. Caitanya Mahāprabhu sok helyen járt, és e kettőt hangsúlyozta, valamint az életével példát mutatott a jñānam és vairāgyam elvekre. Az egyik oldal a jñānam, ahogy Rūpa Gosvāmīt, Sanātana Gosvāmīt tanította, erről beszélt Sārvabhauma Bhaṭṭācāryával, Prakāśānanda Sarasvatīval, és Rāmānanda Rāya-val is. Mindezeket bemutattuk az Úr Caitanya Tanítása könyvünkben. Ez tehát a jñānam. Élete példájával pedig, ahogy sannyāsa rendbe lépett, az Úr Caitanya a vairāgyát tanította. Jñāna és vairāgya, e kettőre van szükség.

Egy pillanat alatt nem kerülhetünk a jñānam és vairāgyam szintjére, de ha gyakoroljuk, akkor van rá esély. Nem lehetetlen. Így szól az utasítás:

vāsudeve bhagavati

bhakti-yogaḥ prayojitaḥ

janayaty āśu vairāgyaṁ

jñānaṁ ca yad ahaitukam

(SB 1.2.7)

Ez van előírva. A Krisna-tudatos mozgalom célja tehát elérni a jñānam és vairāgyam szintjét. Ha túlságosan ragaszkodni kezdünk az anyagi világhoz… Hogyan válunk ragaszkodóvá? Prahlāda Mahārāja nagyon képszerű magyarázatot ad erre. Feleség, gyerekek, a házunk, az állatok és szolgák, a bútorok, a ruha, és így tovább, így tovább, oly sok minden. Az emberek annyit dolgoznak, éjjel-nappal, csupán, hogy ezeket megszerezzék. Vajon nem látunk oly sok nyaralót, állatokat, oly sok szép mindent? Mindez miért? Hogy növelje a ragaszkodást. Ha növekszik a ragaszkodás, akkor szóba sem kerülhet, hogy megszabaduljunk az anyagi kötöttségtől. Gyakorolnunk kell tehát a ragaszkodás-mentességet.