HU/Prabhupada 0232 - Istennek is vannak irigy ellenségei. Őket nevezik démonoknak



Lecture on BG 2.4-5 -- London, August 5, 1973

Pradyumna: „Jobb koldulva élni ebben a világban, mintsem a nagy lelkek, tanáraim élete árán folytatni az életet. Világi nyereségre vágynak bár, mégis a feljebbvalóink, s ha megöljük őket, vér szennyezi majd be mindazt, amit élvezni fogunk.”

Prabhupāda: Arjuna első problémája az volt, hogy hogyan ölhetné meg a rokonait. Amikor Kṛṣṇa barátian megfeddte, hogy „Miért vagy ilyen gyenge? Ne légy erőtlen! Ez szentimentalizmus. Az ilyen fajta együttérzés csak szentimentalizmus. Uttiṣṭha. Jobb, ha felállsz, és harcolsz!” De ő... Ha valamit nem akarok megcsinálni, akkor olyan sok kifogást tudok felhozni. Értitek? Tehát ezután mint gurūn mutatkozik, „Rendben Kṛṣṇa, te a rokonaimról beszélsz. Elfogadom, hogy ez a gyengeségem. De hogyan tanácsolhatod azt, hogy öljem meg a gurumat? Droṇācārya a gurum. És Bhīṣmadeva szintén a gurum. Tehát azt akarod, hogy öljem meg a gurum? Gurūn hi hatvā. És nem is közönséges guru. Nem is közönséges emberek. Mahānubhāvān. Bhīṣma nagyszerű bhakta és hasonlóan, Droṇācārya is nagyszerű személyiség. Mahānubhāvān. Tehát kathaṁ bhīṣmam ahaṁ saṅkhye droṇaṁ ca madhusūdana (BG 2.4) „Ők két nagyszerű személyiség. Nemcsak a guruim, hanem két nagyszerű személyiség is.” És Kṛṣṇát Madhusūdanának szólítja. A Madhusūdana azt jelenti... Madhu Kṛṣṇa ellensége, egy démon volt. Kṛṣṇa megölte. Tehát „Te Madhusūdana vagy, az ellenségeid megölője. Tudsz példát mondani arra, hogy Te megölted a gurudat? Akkor engem miért kérsz erre?” Ez a magyarázat. Iṣubhiḥ pratiyotsyāmi pūjārhāv ari-sūdana. Ismét azt mondja Ari-sūdana. Ari ellenséget jelent. Madhusūdana, egész pontosan „Madhu démon megölője.” A következő pedig Arisudana. Az ari ellenséget jelent. Tehát Kṛṣṇa rengeteg démont, arit megölt, akik ellenségként harcoltak Vele. Ezért hívják úgy, hogy Arisudana.

Kṛṣṇának is vannak tehát ellenségei, mit mondhatnánk magunkról. Az anyagi világ úgy lett létrehozva, hogy vannak ellenségeid. Matsaratā. A matsaratā irigységet, féltékenységet jelent. Ilyen ez az anyagi világ. Tehát Istennek is vannak irigy ellenségei. Őket nevezik démonoknak. A közönséges irigyek vagy az ellenségek jelenléte természetes. Még Istennel is ez történik. Mint tegnap este jött valaki, meglátogatott. Azzal érvelt, hogy „Miért kellene Kṛṣṇát Istenként elfogadni?” Ez volt az érve. Tehát Kṛṣṇának vannak ellenségei. Ezért Kṛṣṇa... Nem csak Ő, de mindenki, aki az anyagi világban van Kṛṣṇa ellensége. Mindenki. Mivel ők versenyezni akarnak Kṛṣṇával. Kṛṣṇa azt mondja, hogy bhoktāram, „Én vagyok a legfelsőbb élvező.” Sarva-loka-maheśvaram: (BG 5.29) „Én vagyok a Legfelsőbb tulajdonos.” És a Védák is megerősítik, īśāvāsyam idaṁ sarvam (ISO 1) „Minden a Legfelsőbb Úr tulajdona.” Sarvaṁ khalv idaṁ brahma. Ezek a védikus tanítások. Yato vā imāni bhūtāni jāyante, „Akiből minden kiárad.” Janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1) Ezek a védikus magyarázatok. De mégis, mi, mivel ellenségek vagyunk, „Nem, miért Kṛṣṇa a tulajdonos? Én vagyok a tulajdonos. Miért csak Kṛṣṇa Isten? Nekem van egy másik Istenem. Itt a másik Isten.”