HU/Prabhupada 0245 - Mindenki elégedetté próbálja tenni a saját érzékeit

Előző oldal - videó 0244

Következő oldal - videó 0246

Lecture on BG 2.9 -- London, August 15, 1973

Kṛṣṇa az érzékek ura. Az egész világ küzd az érzékkielégítésért. Egyszerű ez a filozófia, az igazság az, hogy Kṛṣṇának kell elsőként élveznie mindenki előtt. Ő a mester. Csak azután élvezhetünk mi. Tena tyaktena bhuñjīthā. A Īśopaniṣad kijelenti, hogy minden Kṛṣṇa tulajdona. Īśāvāsyam Idam sarvam: (ISO 1) "Minden Kṛṣṇáé" Minden Kṛṣṇáé, de mi azt gondoljuk, "Minden az enyém." Ez a hiba. Ez illúzió. Ahaṁ mameti (SB 5.5.8). Ahaṁ mameti. Janasya moho 'yam ahaṁ mameti. Ez illúzió. Mindenki azt gondolja, "Én ez a test vagyok, és minden, ami ebben a világban létezik, azért van, hogy én élvezzem" Ez a civilizáció hibája. A tudás azt jelenti: "Minden Istenhez tartozik. És én csak azt vehetem el, amit Ő ad nekem, amit átenged nekem." Tena tyaktena bhuñjīthā. Ez nem Vaiṣṇava filozófia; ez tény. Senki sem tulajdonos. Īśāvāsyam idaṁ sarvam. Minden... Kṛṣṇa azt mondja: "Én vagyok az élvező. Én vagyok a tulajdonos." Sarva-loka-maheśvaram (BG 5.29). Mahā-īśvaram. Mahā azt jelenti, hogy nagy. Mi állíthatjuk, hogy mi vagyunk īśvaram - az irányítók, de Kṛṣṇát úgy írják le, mint mahā-īśvaram: "az irányítók irányítója." Ő Kṛṣṇa. Senki sem független irányító.

Kṛṣṇa tehát, Hṛṣīkeśa. Hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate (CC Madhya 19.170). És a bhakti azt jelenti, hogy Hṛṣīkeśát szolgálni hṛṣīkával. Hṛṣīka az érzékeket jelenti. Kṛṣṇa az érzékek ura, ezért bármelyik érzéknek, amelyet kaptam Kṛṣṇa a mestere, és Kṛṣṇa a tulajdonosa is. Tehát amikor az érzékeinkkel elégedetté tesszük az Érzékek Urát, azt bhaktinak nevezik. A bhakti jelentése: odaadó szolgálat. És amikor az érzékek az érzékkielégítésért, vannak lefoglalva, és nem a mesterért, az az úgynevezett kāma. Kāma és prema. Prema azt jelenti, hogy Kṛṣṇát szeretjük és mindent megteszünk Kṛṣṇa elégedettségéért. Ez a prema, a szeretet. Káma azt jelenti, hogy mindent megteszünk az érzékeink kielégítéséért. Ez a különbség. Az érzékek használatában van a különbség. Vagy a saját érzékeidet elégíted ki, vagy Kṛṣṇa érzékeit elégíted ki. De ha Kṛṣṇa érzékeit elégíted ki, akkor tökéletessé válsz, és ha a saját érzékeidet elégíted ki, akkor nem éred el a tökéletességet, és az illúzió hatása alá kerülsz. Mert a saját érzékeinket nem tudjuk kielégíteni. Ez nem lehetséges Kṛṣṇa nélkül. Hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate (CC Madhya 19.170).

Ezért az embernek meg kell tisztítania az érzékeit. A jelen pillanatban mindenki igyekszik kielégíteni az érzékeit. Ahaṁ mameti. Janasya moho 'yam (SB 5.5.8). Puṁsaḥ striyā maithunī-bhāvam etat. Az egész anyagi világ arról szól, hogy... kétféle élőlény létezik: a férfi és a nő. A férfi is igyekszik kielégíteni az érzékeit, és a nő is igyekszik kielégíteni az érzékeit. Itt az úgynevezett szerelmet az jelenti, hogy... Ez nem szerelem. Ez nem lehet az. Mivel sem a férfi, sem a nő, tehát egyikük sem próbálja kielégíteni a másik fél érzékeit. Mindenki igyekszik kielégíteni a saját érzékeit. A nő a férfit a saját érzékkielégítéséért szereti, és a férfi a nőt szintén az érzékkielégítéséért... Ezért, amint egy kis zavar támad az érzékkielégítésben, elválnak. "Már nem kellesz." Mivel a középpontban a személyes érzékkielégítésük volt. És azt mondják a látszat kedvéért: "Ó, én annyira szeretlek téged. Én úgy szeretlek téged." Ez nem szerelem. Ez az egész kāma, bujaság. Az anyagi világban nincs lehetőség szerelemre. Ez nem lehetséges. Ezt úgy nevezzük, hogy csalnak, egyszerűen csak csalnak. "Szeretlek. Szeretlek, mert szép vagy. Ez ki fogja elégíteni az érzékeimet. Mert fiatal vagy, ez kielégíti az érzékeimet." Ez a világ. Az anyagi világ ezt jelenti. Puṁsaḥ striyā maithunī-bhāvam etat. Az anyagi világ alapelve az érzékkielégítés. Yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tucchaṁ kaṇḍūyanena karayor iva duḥkha-duḥkham (SB 7.9.45).