HU/Prabhupada 0409 - Nincs szükség arra, hogy különböző értelmezéseket fűzzünk a Bhagavad-gítához



Cornerstone Laying -- Bombay, January 23, 1975

Tehát, ez a küldetés nagyon hiteles, és számtalan tevékenységet végzünk. Ezért az a kérésem Bombay lakosságához, különösen azokhoz, akik a tagjaink, hogy vegyenek aktívan részt ebben a kezdeményezésben, hogy ezt a mozgalmat sikerre tudjuk vinni Bombayban. Oly sok hölgy és úr van jelen itt. Amint mi csinálunk az nem légből-kapott, vagy elmebeli spekuláció. Ez teljesen hiteles, és a Bhagavad-gītā értékei szerint működik. A mozgalmunk a Bhagavad-gītāra épül – Bhagavad-gītā Úgy, Ahogy van. Nem értelmezzük félre. Nem fűzünk hozzá ostobaságokat, mert… Szándékosan használom az „ostobaság” kifejezést, miért kellene Kṛṣṇa szavait értelmezni? Több vagyok Kṛṣṇánál? Vagy talán Kṛṣṇa kihagyott valamit, hogy azt én értelmezzem, én magyarázzam? Akkor mi Kṛṣṇa jelentősége? Ha a saját értelmezésemet adom hozzá, többnek gondolva magamat Kṛṣṇánál, akkor az istenkáromlás. Hogyan lehetnék több Kṛṣṇánál? Ha valóban ki akarjuk használni a Bhagavad-gītā adta lehetőségeket, akkor azt úgy kell elfogadnunk ahogy van – Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. Éppúgy, mint Arjuna. Arjuna, miután hallotta a Bhagavad-gītāt, azt mondta: sarvam etam ṛtaṁ manye. „Minden szavadat elfogadom, kedves Keśavám, bármit is mondtál. Elfogadom teljes egészében, változtatás nélkül.” Ezt jelenti a Bhagavad-gītā megértése, Nem pedig azt, hogy kihasználom a Bhagavad-gītāt és a saját ostoba értelmezésem alapján mutatom azt be, hogy így az emberek a saját filozófiámat fogadják el. Ez nem a Bhagavad-gītā. Nincs rá szükség, hogy a Bhagavad-gītāhoz különálló értelmezéseket adjunk. Az értelmezés akkor megengedett, ha az ember nem ért valamit. Amikor a dolgok tisztán érthetőek… Ha azt mondom: „Ez egy mikrofon.”, mindenki érti, hogy ez egy mikrofon. Miért lenne szükséges, hogy magyarázzuk? Nincs rá szükség. Ez ostobaság, félrevezetés. Nem kell a Bhagavad-gītāt semmilyen más módom értelmezni. Ez… Minden világosan el van magyarázva benne. Éppúgy, ahogy Bhagavān Kṛṣṇa mondja… Kṛṣṇa nem mondja azt, hogy: „Legyetek mindannyian sannyāsīk és hagyjatok fel az előírt kötelességeitekkel.” Nem. Kṛṣṇa azt mondja: sva-karmaṇā tam abhyarcya saṁsiddhiḥ labhate naraḥ (BG 18.46). Maradj a saját feladatodnál. Végezd a saját kötelességed. Nincs szükség változtatni. Így is Kṛṣṇa-tudatossá tudsz válni és az életedet sikeressé tudod tenni. Ez a Bhagavad-gītā üzenete. A Bhagavad-gītā nem mond semmi olyat, ami felforgatja a társadalmi vagy lelki rendszert. Nem. Ezt egy hiteles személy útmutatásával kell jóváhagyni. És Kṛṣṇa a leghitelesebb.

Tehát önök bombayi hölgyek és urak tegyék ezt a központot sikeressé. Nagyon szép helyünk van. Úgy építettük meg, hogy lehetőségük legyen itt tartózkodni, legalább hétvégenként. Mindazon urak és hölgyek, akik nyugdíjasok vagy idősebbek, ide jöhetnek és itt maradhatnak. Lesz elegendő helyünk. De próbáljátok a Bhagavad-gītā elveit hirdetni az egész világon. Ez lesz India adománya. Caitanya Mahāprabhu azt kívánta, hogy bárki, aki Indiában született, emberi lénynek, nem kutyának és macskának… A kutyák és macskák nem képesek semmi hasznosat tenni másokért. Caitanya Mahaprabhu tehát azt mondta:

bhārata-bhūmite manuṣya-janma haila yāra
janma sārthaka kari' kara para-upakāra
(CC Adi 9.41).

„Bárki, aki Indiában születik meg, Bhārata-bhūmiban, mindenek előtt a saját életét tegye sikeressé.” Mert megvan a minta, ami által az életeteket sikeressé tudjátok tenni. Itt van a Bhagavad-gītā. Próbáljátok megérteni, tegyétek az életeteket sikeressé és közvetítsétek ezt az üzenetet az egész világon. Ez a paropakāra. Valóban, India és az indiaiak paropakārára születtek. Mi nem azért jöttünk, hogy másokat kihasználjunk. Nem ez a küldetésünk. Valójában ez történik. Mindenki elmegy Indiából. Elmennek, hogy kihasználjanak másokat. De ez az első alkalom, hogy India ad valamit a kívülállóknak, ezt a spirituális tudást. És ennek a bizonyítékát láthatjátok. Adunk, és nem elveszünk. Nem koldulni megyünk: „Adjatok gabonát, pénzt, adjatok ezt, adjatok azt.” Nem. Mi valami fontosat adunk, és ezért nagyon hálásak. Máskülönben miért csatlakoznak ezek a fiatal fiúk és lányok a Kṛṣṇa-tudatú mozgalomhoz? Érzik, hogy kapnak valami kézzelfoghatót. Tehát ez hatékony, nagyon hatékony. Nem érzik magukat amerikainak, kanadainak vagy ausztrálnak. És mi sem érezzük magunkat Indiainak. A lelki szinten vagyunk egyek.

vidyā-vinaya-sampanne
brāhmaṇe gavi hastini
śuni caiva śva-pāke ca
paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ
(BG 5.18)

Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén egyenlőnek látják a tanult és szelíd bráhmanát, a tehenet, az elefántot, a kutyát és a kutyaevőt [a kaszton kívülit] is. Ez az igazi tudás. Ātmavat sarva-bhūteṣu. Ahogy a nagy politikus, Cāṇakya Paṇḍita mondta:

mātṛvat para-dāreṣu
para-dravyeṣu loṣṭravat
ātmavat sarva-bhūteṣu
yaḥ paśyati sa paṇḍitaḥ

Tehát ez egy nagyszerű kultúra, Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. Tehát az itt jelen lévő hölgyek és urak felelőssége, hogy ezt a központot sikeressé tegyék, és eljöjjenek ide, tanulmányozzák a Bhagavad-gītāt, mindenféle ostoba félremagyarázás nélkül. Újra és újra azt mondom „ostoba”, mert egyáltalán nem szükséges értelmezni. Minden világos az elejétől fogva.

dharma-kṣetre kuru-kṣetre
samavetā yuyutsavaḥ
māmakāḥ pāṇḍavāś caiva
kim akurvata sañjaya
(BG 1.1)

Tehát minden nagyon világos.