HU/Prabhupada 0549 - A jóga valódi célja az érzékek irányítása

Előző oldal - videó 0548

Következő oldal - videó 0550

Lecture on BG 2.62-72 -- Los Angeles, December 19, 1968

Tamāla Kṛṣṇa: „...Az emberben az érzékek tárgyain elmélkedve ragaszkodás ébred azok iránt.E ragaszkodásból heves vágy támad, a vágy pedig dühöt szül." (BG 2.62) Magyarázat: „Aki nem Kṛṣṇa-tudatú, abban az érzéktárgyakon elmélkedve anyagi vágyak ébrednek. Az érzékeknek valódi elfoglaltságra van szükségük, s ha nem az Úr transzcendentális szerető szolgálata köti le őket, akkor egészen biztos, hogy a materializmust szolgálják.”

Prabhupāda: Igen. Itt a jóga rendszer titka. Yoga indriya-saṁyama. A jóga valódi célja az érzékek irányítása. Anyagi tevékenységeink célja, hogy az érzékek valamilyen érzéktárggyal vagy élvezettel kapcsolatba kerüljenek. Ilyen az anyagi életünk. A jógarendszer célja, hogy irányíthassuk az érzékeket, és távol tartsuk az anyagi élvezettől, örömtől és fájdalomtól, és irányítsuk, összpontosítsuk arra, hogy láthassuk a szívben lévő Felsőlelket, Viṣṇut. Ez a jóga valódi célja. A jóga nem azt jelenti... Természetesen, eleinte különböző szabályok és előírások vannak, ülőhelyzetek, azért, hogy az elmét irányítás alá vonjuk. De önmagukban ezek nem a végcél. A végcél az, hogy anyagi tevékenység helyett elkezdjük a lelkit. Itt ez áll a magyarázatban. Folytasd az olvasást!

Tamāla Kṛṣṇa: „Az anyagi világban mindenki, még az Úr Śiva és az Úr Brahmā is - mit sem szólva a mennyei bolygókon élő többi félistenről - ki van téve az érzéktárgyak hatásának.”

Prabhupāda: Igen, az érzéktárgyak.

Tamāla Kṛṣṇa: „Az érzéktárgyak. És az egyetlen folyamat, hogy kikerüljünk az anyagi lét útvesztőjéből, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válunk.”

Prabhupāda: A védikus irodalomból megtanulhatjuk, hogy... Természetesen, ők megmutatják nekünk, az Úr Śiva, az Úr Brahmā. Időnként ők is vonzódnak az érzékek tárgyaihoz. Mint ahogyan az Úr Brahmā a lányához, Sarasvatī... Sarasvatīt a szépség, a női szépség legtökéletesebb formájának tekintik. Az Úr Brahmāt tehát elbűvölte a lánya szépsége, csupán a példa kedvéért, hogy még az ilyen személyeket, mint az Úr Brahmāt is olykor elvarázsol. Māyā oly nagyon erős. Az Úr Brahmā elfeledkezett arról, hogy „Ő a lányom.” Majd emiatt, vezekléseként, fel kellett adnia a testét. Ezek a történetek ott vannak a Śrīmad-Bhāgavatamban. Hasonló példa az Úr Śiváé is, amikor Kṛṣṇa Mohinī-mūrtiként megjelent előtte... Mohinī-mūrti... Mohinī azt jelenti, a legelbűvölőbb, legszebb női forma. Az Úr Śiva is bolonddá vált Érte. Bármerre is ment Mohinī-mūrti, az Úr Śiva üldözte Őt. És itt áll az is, hogy amíg Mohinī-mūrtit kergette, az Úr Śivának magömlése volt. Tehát ezek a példák állnak itt. Ahogyan a Bhagavad-gītā kijelenti, daivī hy eṣā guṇamayī mama māyā duratyayā (BG 7.14). Az anyagi energia mindannyiunkat elvarázsol a szépségével, a női forma szépségével. Valójában nincs jelen a szépség. Ez csak illúzió. Śaṅkarācārya azt mondja, „Ez a szépség vonz, de vajon elemezted-e, miből áll? Hogy mi ez a szépség?” Etad rakta-māṁsa-vikāram. Mint ahogyan a diákjaink, Govinda dāsī és Nara-nārāya próbababákat öntenek. Olyankor nincs irántuk vonzódás. De amikor a próbababákat szépen kifestik, annyira vonzóvá válnak. Hasonlóan, a test csak vér, izmok és erek kombinációja. Ha a tested felszínét megvágod, azonnal látni fogod a belsejét, mindenhol csak undorító, borzalmas dolgokat. De kívülről, māyā által az illúzió színeivel megfestve, ó, nagyon vonzónak néz ki. Ez vonzza az érzékeinket. És ez az oka a lekötöttségünknek.