HU/Prabhupada 0695 - Olcsón választanak Istent- Isten annyira olcsóvá vált számukra



Lecture on BG 6.46-47 -- Los Angeles, February 21, 1969

Bhakta: „Ebben a versben szintén szerepel a bhajanti szó. Bhajanti egyedül a Legfelsőbb Személyre vonatkozhat, míg az »imádat« szó használható a félistenekkel vagy bármilyen közönséges élőlénnyel kapcsolatban is. Az avajānanti szó…”

Prabhupāda: Avajānanti azt jelenti: figyelmen kívül hagyni. „Ki Isten? Én vagyok Isten? Kicsoda Isten? Miért kellene szolgálnom Istent?” Ezt jelenti az avajānanti. Olyan, mint egy bűnöző: „Ó, mit nekem kormány? El tudom intézni a saját dolgaimat. Nem érdekel a kormány.” Ezt hívják avajānantinak. De nem teheted meg. Ha azt mondod: „Nem érdekel a kormány,” rendben, mondhatod ezt, viszont ott van a rendőrség. Majd fájdalommal jutalmaz, megbüntet téged. A természet a háromféle szenvedéssel büntet. Folytasd!

Bhakta: „A Śrīmad-Bhāgavatam e versében említett avajānanti szó a Bhagavad-gītāban is előfordul: Avajānanti…”

Prabhupāda: Māṁ mūḍhāḥ. A Śrīmad-Bhāgavatam a következőképp használja ezt a szót: avajānanti sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ (SB 11.5.3). Ugyanez a szó a Bhagavad-gītāban is előfordul: avajānanti māṁ mūḍhāḥ (BG 9.11). Mūḍhāḥ azt jelenti: gazemberek. Csupán a gazemberek gondolkodnak így: „Ne foglalkozz Velem.” Gazemberek. Nem tudják, hogy szenvedni fognak, mégis ilyeneket mernek mondani: „Nem érdekel…” Ez az avajānanti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritam, paraṁ bhāvam ajānantaḥ (BG 9.11). Anélkül, hogy ismernék az Úr felsőbbrendű helyzetét. Olcsón választanak maguknak Istent. Az Isten szó nagyon olcsóvá vált. „Én Isten vagyok, te Isten vagy.” Mit jelent az a szó, hogy Isten? Tudod? Ha te Isten vagy, és én is az vagyok, akkor mit jelent ez a szó, hogy Isten? Az avajānanti szó nagyon jól illik ide. Avajānanti azt jelenti: nem vesz figyelembe, nem törődik vele. De ők mūḍhāḥ-k. Úgy hívják őket, hogy mūḍha – azt jelenti: esztelen, teljesen tudatlan. Avajānanti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritam (BG 9.11). Folytasd!

Bhakta: „Csupán az ostobák és a gazemberek gúnyolják ki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Úr Kṛṣṇát. Ezek az ostobák arra vetemednek, hogy magyarázatokat írjanak a Bhagavad-gītāhoz, ám semmi hajlandóságot nem mutatnak az Úr odaadó szolgálatára. Így természetesen nem tudnak megfelelő módon különbséget tenni a bhajanti és az »imádat« szó között. Valamennyi yoga a bhakti-yogában tetőzik. Minden más yoga csupán eszköz arra, hogy az ember elérje a bhakti-yogát. A yoga valójában bhakti-yogát jelent. Minden yoga fokozatosan efelé vezeti az embert. A karma-yoga elejétől a bhakti-yoga végéig hosszú út vezet az önmegvalósításig. Ennek az útnak az eleje a tettek gyümölcséről lemondó cselekvés, vagyis a karma-yoga. Ha ehhez később tudás és lemondás járul, akkor jñāna-yogának hívják. Amikor az ember a jñāna-yogában a különböző testi gyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt aṣṭāṅga-yogának hívják. A csúcsot a bhakti-yoga jelenti, amikor a yogi – az aṣṭāṅga-yogán túlhaladva – eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát.”

Prabhupāda: Igen, a yoga rendszer fokozatos fejlődése. Karma-yogától a jñāna-yogáig. Karma-yoga jelentése: hétköznapi tettek, gyümölcsöző tettek. A hétköznapi tettek a bűnös tetteket is magukba foglalják, azonban a karma-yoga mentes a bűnös tettektől. Csak jámbor tettek vagy előírt tettek, ezt értjük a karma-yoga alatt. Majd a karma-yoga végzésével eljuthatunk a jñāna-yoga azaz a tudás szintjére. A tudás segítségével pedig eljuthatunk az aṣṭāṅga-yogához, a nyolcfokú yoga rendszerhez – dhyāna, dhāraṇā, prāṇāyāma, āsana – így, akik az aṣṭāṅga-yogát gyakorolják. Majd az aṣṭāṅga-yoga után, az elmét az Úr Viṣṇura rögzítve eljuthatunk a bhakti-yogához. És amikor valaki eljut a bhakti-yoga szintjére, az a yoga legmagasabb szintje. És a Kṛṣṇa-tudat a legelejétől fogva, közvetlenül a bhakti-yogát jelenti. Folytasd!