HU/Prabhupada 1051 - Nincs képesítésem, de a Gurum szavait szívvel-lélekkel megfogadtam

Előző oldal - videó 1050

Következő oldal - videó 1052

750712 - Lecture SB 06.01.26-27 - Philadelphia

Prabhupāda: Nem énekeled minden nap? De érted is a jelentését? Vagy csak énekelsz? Mi a jelentése? Ki fogja megmagyarázni? Nos? Senki sem tudja? Nos, mi a jelentése?

Bhakta: "Egyetlen vágyam, hogy az elmém megtisztuljon a lelki tanítómesterem szájából jövő szavak által" Nincs más vágyam"

Prabhupāda: Igen. Ez az utasítás. Guru-mukha-padma-vākya, cittete koriyā aikya. Nos, a citta tudatosságot, illetve szívet jelent. "Csak ezt fogom tenni, bās. A Guru Mahārājám mondta, ezt fogom tenni." Cittete koriyā aikya, ār nā koriho mane āśā. Nem a büszkeségem mondatja velem, de a ti okulásotokra elmondhatom, hogy én ezt tettem. Ezért ha valami kis sikert elértem az Istentestvéreimhez képest, ez ennek tulajdonítható. Nincs képességem, de a gurum szavait szívvel-lélekkel megfogadtam. Ez tény. Guru-mukha-padma-vākya, cittete koriyā aikya. Mindenkinek ezt kellene tennie. De ha hozzátesz, megváltoztatja, akkor vége. Semmi hozzátevés, semmi változtatás. Meg kell közelíteni a gurut—a guru azt jelenti, hűséges szolgája Istennek, Kṛṣṇának— és megfogadni a szavát, hogy hogyan szolgáljuk. Akkor sikeres leszel. Ha kotyvasztasz valamit, "Én intelligensebb vagyok, mint a gurum, és hozzá tudok tenni, vagy meg tudom változtatni", akkor véged. Csak ez van. Most pedig énekeljetek tovább.

Bhakta: Śrī-guru-caraṇe rati, ei se uttama-gati.

Prabhupāda: Śrī-guru-caraṇe rati, ei se, uttama-gati. Ha igazi előrehaladást szeretnél, akkor szigorúan hűségesnek kell lenned a guru lótuszlábához. Aztán?

Bhakta: Je prasāde pūre sarva āśā.

Prabhupāda: Je prasāde pūre sarva āśā. Yasya prasādāt... Ez a tanítása az egész Vaiṣṇava filozófiának. Ha nem ezt tesszük, mūḍha maradunk és ezt magyarázza el ez az Ajāmila upākhyāna. Ma tehát ezt a verset olvassuk, sa evaṁ vartamānaḥ ajñaḥ (SB 6.1.27). Megint mondja. Vyāsadeva megint mondja: "Ez a gazember elmerült a fia szolgálatában, akit Nārāyaṇának hívtak." Nem tudta, "Mi ez az ostoba Nārāyaṇa?" Ismerte a fiát. De Nārāyaṇa annyira kegyes, hogy mert folyton a fiát hívta, "Nārāyaṇa, kérlek, gyere ide. Nārāyaṇa, kérlek, vedd ezt," ezért Kṛṣṇa úgy vette, hogy "Énekli a Nārāyaṇát". Kṛṣṇa nagyon kegyes. [Ajámila] nem arra gondolt, hogy "Megyek Nārāyaṇához." Ő csak a fiát akarta, mert szerette. De megkapta a lehetőséget arra, hogy énekelje Nārāyaṇa szent nevét. Ez volt a jószerencséje. Ezért ennek megfelelően megváltoztatjuk a nevet. Miért? Mert minden név arra való, hogy Kṛṣṇa szolgájává váljunk. Mint Upendra. Upendra azt jelenti, Vāmanadeva. Tehát ha hívod: "Upendra, Upendra", vagy hasonló, az a név figyelembe lesz véve. Majd később megmagyarázom.

Itt azt is mondja... Az első versben azt mondja, mūḍha (SB 6.1.26), és a második versben azt is mondja, sa evaṁ vartamānaḥ ajñaḥ (SB 6.1.27). Ajña azt jelenti, gazember. Mūḍha is azt jelenti, gazember. Ajña azt jelenti, tudatlan, akinek nincs tudása. Jña olyasvalaki, akinek van tudása. Ajña olyan személy, akinek nincs tudása. Mṛtyu-kāla upasthite. Tehát ebben az anyagi világban mindenki mūḍha, ajña. Nem törődik vele, hogy "Sorsom a halál. Amikor mindennek vége, az összes tervemnek, vagyonomnak, mindenemnek vége lesz." Nem tudja. Tudja, de nem törődik ezekkel a dolgokkal. Tehát mindenki mūḍha és ajña. Aztán, annak ellenére, hogy itt a halál, matiṁ cakāra tanaye bāle nārāyaṇāhvaye. Megtapasztalja: "Most meghalok, itt a halál." Mégis a gyerekére gondol. yaṁ yaṁ vāpi smaran loke tyajaty ante (BG 8.6). Van gyermeke, a neve Nārāyaṇa.

Ezért a helyzete más. De mi van, ha hasonlóan szeretem a kutyámat, akkor mi a helyzetem? Vagy bármit. Természetesen a kutyámra fogok gondolni, és rögtön meg is kapok egy másik testet, egy kutya testét. Ez a természet törvénye. Yaṁ yaṁ vāpi smaran loke tyajaty ante kalevaram. Abban a pillanatban... A próba a halál pillanata lesz, ott dől el, milyen testet kapsz. yaṁ yaṁ vāpi smaran bhāvam. Ugye nagyon szerette a fiát. A fiára gondolt. Hasonlóan, ha a kutyádat szereted nagyon, akkor abban a pillanatban rá fogsz gondolni. Ezért gyakoroljuk a Hare Kṛṣṇát, hogy a halál pillanatában Kṛṣṇára tudjunk gondolni, és akkor az életünk sikeres lesz.

Köszönöm szépen.

Bhakták: Jaya Prabhupāda!