HU/Prabhupada 1061 - A Bhagavad-gītāban az Öt Különböző Igazság Megértése a téma



660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Tehát az Úr Krisna alászáll, yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati (BG 4.7), Azért, hogy az élet igazi célját hirdesse Amikor az ember elfelejti az élet igazi célját, az emberi létforma küldetését, azt dharmasya glāniḥ-nak nevezzük, az emberi létforma zavarodottságának. Tehát ilyen körülmények között, a számtalan emberi lény közül, aki ráébred, az akinek a lelke ráeszmél a valódi helyzetére, A Bhagavad-gita nekik szól. Olyan, mintha a tudatlanság tigrise nyelne el minket És az Úr, indokolatlanul könyörületes az élőlényekkel, különösen az emberi lényekkel, ezért elbeszélte a Bhagavad-gitát, és a barátját, Arjunát a tanítványává fogadta, Arjuna minden kétséget kizárólag -mivel az Úr Krisna társa volt- minden tudatlanság felett állt. De mégis, Arjunát a tudatlanság ragadta el a kurukṣetra-i csatamezőn, csak azért, hogy az élet problémáiról tegyen fel kérdéseket a Legfelsőbb Úrnak, igy az Úr el tudta magyarázni ezeket a dolgokat az emberi lények következő generációinak a hasznára felvázolta az élete tervét és így Arjuna e szerint tudott cselekedni ezért az élete, az emberi életének a küldetése tökéletessé válhatott. Tehát a Bhagavadg-gitában az Öt Különböző Igazság Megértése a téma. Az első igazság, hogy ki Isten Ez az Istenről szóló tudomány bevezető műve. Tehát az Istenről szóló tudomány itt el van magyarázva. A következő az élőlények, tehát a Jivák, egyezményes helyzete. Īśvara és jīva. Az Úr, a Mindenható Úr, őt īśvarának nevezzük. Īśvara irányítót jelent, és a jīvák, az élőlények... A jīvák, az élőlények, ők nem īśvarák, vagy irányítók. Őket irányítják. Ha mesterségesen azt mondom, hogy "Engem nem irányítanak, én szabad vagyok", ez a kijelentés nem egy épelméjű emberre utal. Az élőlényt minden szempontból irányítják. Legalábbis a feltételekhez kötött életében irányítva van. Tehát a Bhagavad-gita arról szól, hogy megértsük az īśvarát, a legfelsőbb irányítót, az irányított élőlényeket, és a prakṛtit, a természetet, az anyagi természetet. A következő az idő, vagy az univerzum létezésének a hossza, vagy az anyagi természet megnyilvánulása, és az idő hossza, vagy az örök idő. És a karma. A karma tevékenységet jelent. Minden, az egész univerzum, az egész kozmikus megnyilvánulás tele van különféle tevékenységekkel. Különösen az élőlények, ők mind különféle tevékenységeket végeznek. Tehát a Bhagavad-gitát kell tanulmányoznunk, īśvarát, azt, hogy ki Isten, a jīvát, hogy kik az élőlények, és a prakṛtit, hogy mi ez az anyagi megnyilvánulás és hogy hogyan irányítja ezeket az idő, és mik a tevékenységek? Ezzel az öt témával kapcsolatban a Bhagavad-gita kijelenti, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, vagy Kṛṣṇa, vagy Brahman, vagy Paramātmā, Úgy hívod, ahogy akarod. De Legfelsőbb Irányító. Van egy Legfelsőbb Irányító. Tehát a Legfelsőbb Irányító a leghatalmasabb. És az élőlények minőségileg azonosak a Legfelsőbb Úrral. Ahogyan a Legfelsőbb Irányító, az Úr, Irányítja az univerzum ügyeit, az anyagi természetet, hogy hogyan... Az el lesz magyarázva a Bhagavad-gita későbbi fejezeteiben, hogy ez az anyagi természet sem független. A Mindenható Úr utasításai szerint cselekszik. Mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram (BG 9.10). "Ez az anyagi természet az Én irányításom alatt működik," mayādhyakṣeṇa, "az Én felügyeletem alatt"