HU/Prabhupada 1060 - Mindaddig, amíg nem alázatos szellemben olvassuk a Bhagavad-gītāt

Előző oldal - videó 1059

Következő oldal - videó 1061

660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Szarvam étad ritam manjé (BG 10.14). „Teljes igazságként fogadom el mindazt, amit elmondtál! Személyiségedet, Isteni Személyiségedet nagyon nehéz megérteni. Ezért a félistenek sem ismerhetnek meg Téged. Még a félistenek sem ismerhetnek meg Téged.” Ez annyit jelent, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét még az embereknél hatalmasabb személyek sem érthetik meg. Hogyan érthetné meg akkor egy emberi lény az Úr Sri Krisnát anélkül, hogy az Ő híve lenne?

A Bhagavad-gítát ezért odaadó szellemben, Krisna híveként kell tanulmányoznunk. Az ember ne higgye, hogy egyenlő Sri Krisnával, s azt se gondolja, hogy Krisna egy közönséges ember. Nagy hatalmú személyiségnek sem szabad tekintenie Őt. Nem. Az Úr Sri Krisna nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tehát a Bhagavad-gíta, illetve Ardzsuna kijelentései alapján, annak, aki a Bhagavad-gítát próbálja megérteni, Sri Krisnát legalább elméletben az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kell fogadnia, és azután, ebben az alázatos szellemben… Mindaddig, amíg valaki nem ilyen alázatos szellemben hallgatja a Bhagavad-gítát, annak nagyon nehéz megérteni, mert ez a mű nagy rejtély.

Tehát a Bhagavad-gítában... Tekintsük át mi is valójában a Bhagavad-gíta? A Bhagavad-gíta célja, hogy kiszabadítsa az emberiséget az anyagi létezés tudatlanságából. Az embereknek számtalan megpróbáltatással kell szembenézniük, éppen úgy, ahogy Ardzsuna is nehéz helyzetbe került, amikor meg kellett vívnia a kuruksétrai csatát. Ám meghódolt Sri Krisna előtt, s ennek eredményeként az Úr elmondta neki a Bhagavad-gítát. Nemcsak Ardzsunát gyötörte az aggodalom az anyagi létezés miatt, hanem mindannyian hasonló helyzetben vagyunk. Asad-grahát. Ez a… Mi a nemlét atmoszférájában létezünk, valójában azonban nem vagyunk nemlétezők. Létünk örök, ám valahogy az asatba kerültünk. Asat arra utal, ami nem létezik. A számtalan szenvedő ember közül csupán néhány érdeklődik valódi helyzetéről, arról, hogy ki ő, miért kényszerült ilyen kellemetlen, szenvedéssel teli helyzetbe stb. Anélkül, hogy valaki ráeszmélne a következőkre: „Miért szenvedek? Nem akarok tovább szenvedni. Meg akartam szabadulni ettől a sok szenvedéstől, de elbuktam.” Senki sem nevezhető tökéletes embernek addig, amíg el nem jut idáig. Az emberi lét akkor kezdődik el, amikor elménkben felébred ez az érdeklődés. A Brahma-szútra ezt az érdeklődést brahma-dzsidnyászának nevezi. Athátó brahma dzsidnyásza (Védánta-szútra 1.1.1.). Az emberi lény valamennyi tette kudarcnak számít, amíg nem tesz fel efféle kérdéseket. A Bhagavad-gítát tehát azok a tanulmányozói érthetik meg, akik megkérdezik, hogy kik ők és miért szenvednek, hogy honnan jöttek, s hogy hová kell menniük a halál után. Amikor felmerülnek ezek a kérdések egy józan ember elméjében, akkor válik alkalmassá arra, hogy megértse a Bhagavad-gítát. Sraddhávánnak kell lennie. Sraddhávánnak. Megingathatatlan tisztelettel kell tekintenie az Istenség Legfelsőbb Személyiségére. Ilyen ideális személy volt Ardzsuna.