HU/Prabhupada 1078 - Az elménkkel és az intelligenciánkkal napi 24 órában az Úrral kapcsolatos gondolatokban elmerülve

From Vanipedia


Az elménkkel és az intelligenciánkkal napi 24 órában az Úrral kapcsolatos gondolatokban elmerülve
- Prabhupāda 1078


660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Az elménkkel és az intelligenciánkkal napi 24 órában az Úrral kapcsolatos gondolatokban elmerülve Amikor erős szeretet ébred a Legfelsőbb Úr iránt, akkor lehetővé válik, hogy folytassuk a szolgálatunkat, miközben az Úrra gondolunk. Tehát ki kell fejlesztenünk ezt a képességet. Ugyan úgy, ahogy Arjuna is mindig az Úrra gondolt. A nap 24 órájában, egy másodpercre sem tudta elfelejteni Krisnát. Krisna állandó társa volt. Ugyanakkor egy harcos volt. Az Úr Krisna nem ajánlotta Arjunának, hogy hagyjon fel a harccal, vonuljon az erdőbe, vagy a Himalájába és meditáljon. Amikor a jóga rendszert tanácsolták Arjunának, Arjuna visszautasította, azzal, hogy "Ez a rendszer megvalósíthatatlan a számomra." Ekkor az Úr így szólt, yoginām api sarveṣāṁ mad-gatenāntarātmanā (BG 6.47). Mad-gatenāntarātmanā śraddhāvān bhajate yo māṁ sa me yuktatamo mataḥ. Tehát aki a mindig az Legfelsőbb Úrra gondol, az a legnagyobb jógi, ő a legtökéletesebb dzsjáni, és ő a legnagyobb bhakta is egyidejűleg. Az Úr azt tanácsolja, tasmāt sarveṣu kāleṣu mām anusmara yudhya ca (BG 8.7). "Ksatriyaként nem hagyhatsz fel a harccal. Harcolnod kell. Tehát miközben ezt gyakorlod, mindig emlékezz Rám, akkor lehetséges lesz." anta-kāle ca mām eva smaran (BG 8.5), "akkor lehetségessé válik, hogy a halál pillanatában is Rám emlékezz." Mayy arpita-mano-buddhir mām evaiṣyasy asaṁśayaḥ. Ismét azt mondja, hogy ehhez nem férhet kétség. Ha valaki teljesen meghódolt az Úrnak végzett szolgálatban, az Úrnak végzett transzcendentális szerető szolgálatban, mayy arpita-mano-buddhir (BG 8.7). Mert valójában nem a testünkkel dolgozunk. Az elménkkel és az intelligenciánkkal dolgozunk. Tehát ha az elménk és az intelligenciánk mindig a Legfelsőbb Úrral kapcsolatos gondolatokban merül el, akkor természetszerűleg az érzékeink is az Úr szolgálatába állnak. Ez a Bhagavad-gita titka. Ezt a művészetet meg kell tanulni, hogy hogyan lehet elmerülni, az elmével és az intelligenciával, napi 24 órában az Úrra gondolva. És ez segíteni fog eljutni az Isten birodalmába, vagy a lelki világba, miután elhagytuk ezt a testet. A modern tudósok, már évek óta közös erővel próbálják elérni a Holdat, és egyelőre nem sikerült nekik. De itt a Bhagavad-gitában van egy javaslat. Képzeljük el, hogy egy ember él még 50 évet és... Tehát senki sem próbálkozik 50 éven keresztül, hogy felemelje a magát a lelki témákban. Ez egy nagyon jó ötlet. De ha csak 10 vagy 5 évig valaki őszintén próbálja ezt gyakorolni, mayy arpita-mano-buddhir (BG 8.7)... Ez csak gyakorlás kérdése. És ez a gyakorlás nagyon egyszerűvé válik, az odaadó szolgálat, a śravaṇaṁ által. śravaṇaṁ. A legegyszerűbb folyamat rá a hallás.

śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ
smaraṇaṁ pāda-sevanam
arcanaṁ vandanaṁ dāsyaṁ
sakhyam ātma-nivedanam
(SB 7.5.23)

Ez az odaadó szolgálat kilenc folyamata. Ezek közül a legegyszerűbb a hallás.