HU/SB 1.10.13


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

sarve te ’nimiṣair akṣais
tam anu druta-cetasaḥ
vīkṣantaḥ sneha-sambaddhā
vicelus tatra tatra ha


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sarve—mind; te—ők; animiṣaiḥ—pislogás nélkül; akṣaiḥ—a szemmel; tam anu—Őutána; druta-cetasaḥ—megolvadt szív; vīkṣantaḥ—Ránézve; sneha-sambaddhāḥ—tiszta szeretet által megkötözve; viceluḥ—mozogni kezdett; tatra tatra—ide-oda; ha—így tettek.


FORDÍTÁS

Iránta érzett szeretetükben mindannyiuk szíve ellágyult. Tágra nyitott szemmel nézték Őt, és zavarukban fel-alá járkáltak.


MAGYARÁZAT

Természetéből következően Kṛṣṇa minden élőlény számára vonzó, mert Ő a legfőbb örök élőlény minden örök élőlény között. Egyedül Ő a fenntartója a számtalan örök élőlénynek    —    mondja a Kaṭha Upaniṣad. Az ember tehát elérheti a töretlen békét és jólétet, ha felújítja örök kapcsolatát az Úrral, amelyről māyā, az Úr illuzórikus energiája hatására megfeledkezett. Ha egyszer ez a kapcsolat akár a legparányibb mértékben is visszaáll, a feltételekhez kötött lélek nyomban megszabadul az anyagi energia illúziójától, s szinte őrültként vágyik az Úr társaságára. Ezt nem csupán a személyes kapcsolaton keresztül válik lehetővé, hanem azáltal is, ha nevével, dicsőségével, formájával és tulajdonságaival kerülünk kapcsolatba. A Śrīmad-Bhāgavatam arra készíti fel a feltételekhez kötött lelket, hogy a tiszta bhakták alázatos hallgatásával elérje a tökéletességnek ezt a szintjét.