HU/SB 1.13.27
27. VERS
- yaḥ svakāt parato veha
- jāta-nirveda ātmavān
- hṛdi kṛtvā hariṁ gehāt
- pravrajet sa narottamaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—bárki; svakāt—magától felébredve; parataḥ vā—vagy attól, hogy másokat hallgat; iha—itt, ebben a világban; jāta—válik; nirvedaḥ—közömbössé az anyagi ragaszkodáshoz; ātmavān—tudat; hṛdi—a szívben; kṛtvā—elvette; harim—az Istenség Személyisége; gehāt—otthonról; pravrajet—elmegy; saḥ—ő; nara-uttamaḥ—a legkiválóbb emberi lény.
FORDÍTÁS
Minden bizonnyal a legkiválóbb ember az, aki felébred és megérti akár magától, akár mások segítségével az anyagi világ hamisságát és nyomorúságát, s elhagyja otthonát, teljesen a szívben lakozó Istenség Személyiségére bízva magát.
MAGYARÁZAT
Háromféle transzcendentalista van:
- a dhīra, akit nem zavar, hogy távol van családjától,
- a sannyāsī, aki a kiábrándultság érzése miatt az élet lemondott rendjében él, valamint
- az Úr őszinte bhaktája, akinek a hallgatás és az éneklés által felébred az Isten-tudata, s elhagyja otthonát, teljesen az Istenség Személyiségére bízva magát, aki a szívében lakozik.
Az élet lemondott rendje a reménytelen anyagi világbeli élet után lépcsőfok lehet az önmegvalósítás útján, ám a felszabadulás útjának valódi tökéletességét akkor lehet elérni, ha az ember tökéletesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségére bízza magát, aki mindenki szívében ott lakozik Paramātmāként. Élhet a legsötétebb dzsungel mélyén egyedül, otthonától távol, egy rendíthetetlen bhakta mégis jól tudja, hogy nincs egyedül. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége vele van, s Ő meg tudja védeni őszinte bhaktáját a legnagyobb veszedelemtől is. Az embernek ezért odaadó szolgálatot kell végeznie otthon, a tiszta bhakták társaságában hallania és dicsőítenie kell az Úr szent nevét, tulajdonságait, formáját, kedvteléseit, környezetét stb., s ez a gyakorlás segít felébreszteni benne az Isten-tudatot, őszinte szándékának arányában. Az, aki az odaadó cselekedetektől anyagi hasznot remél, sohasem tudja magát az Istenség Legfelsőbb Személyiségére bízni, annak ellenére, hogy Ő ott van mindenki szívében. Az Úr nem vezeti azt, aki anyagi haszonért imádja Őt. Az ilyen materialista bhaktákat az Úr talán anyagi áldásban részesíti, ám soha nem válhatnak első rangú emberi lénnyé, amelyről az előbbiekben szó volt. A világ történelmében számos példa van az őszinte bhaktákra, különösen Indiában. Ők a mi vezetőink az önmegvalósítás útján. Mahātmā Vidura egyike az Úr ilyen nagy bhaktáinak, és nekünk meg kell próbálnunk követni lótuszlábainak nyomát, az önmegvalósítás érdekében.