HU/SB 1.13.29
29. VERS
- evaṁ rājā vidureṇānujena
- prajñā-cakṣur bodhita ājamīḍhaḥ
- chittvā sveṣu sneha-pāśān draḍhimno
- niścakrāma bhrātṛ-sandarśitādhvā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam—így; rājā—Dhṛtarāṣṭra király; vidureṇa anujena—öccse, Vidura által; prajñā—befelé tekintő tudás; cakṣuḥ—szemek; bodhitaḥ—megértve; ājamīḍhaḥ—Dhṛtarāṣṭra, Ajamīḍha családjának sarja; chittvā—elszakítva; sveṣu—a rokonokra vonatkozó; sneha-pāśān—a szeretet erős hálója; draḍhimnaḥ—állhatatossága miatt; niścakrāma—kívül került; bhrātṛ—fivére által; sandarśita—irány; adhvā—a felszabadulás útja.
FORDÍTÁS
Így Dhṛtarāṣṭra Mahārāja, Ajamīḍha családjának sarja szilárd meggyőződésre tett szert a befelé tekintő tudás [prajñā] segítségével, s elszánt határozottsággal azon nyomban elszakította a családi ragaszkodás erős kötelékét. Azonnal elhagyta otthonát, hogy elinduljon a felszabadulás útján, ahogyan azt öccse, Vidura tanácsolta.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu, a Śrīmad-Bhāgavatam elveinek nagyszerű prédikátora kihangsúlyozta a sādhuk, az Úr tiszta bhaktái társaságának fontosságát. Egy tiszta bhaktával töltött egyetlen pillanat eredményeképpen az ember tökéletessé válhat — mondta. Nem szégyellem beismerni, hogy ezt a tényt saját életemben is tapasztaltam. Ha Ő Isteni Kegyelme Śrīmad Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī Mahārāja nem lett volna kegyes hozzám első találkozásunk néhány perce alatt, soha nem lettem volna képes elvállalni azt a hatalmas feladatot, amelyet a Śrīmad-Bhāgavatam angol tolmácsolása jelent. Ha nem láttam volna őt meg abban a szerencsés pillanatban, most talán gazdag üzletember lennék, ám sohasem lettem volna képes a felszabadulás felé vezető úton haladni s belemerülni az Úr valódi szolgálatába, Ő Isteni Kegyelme utasításait követve. S íme egy másik példa, Vidura és Dhṛtarāṣṭra találkozásának eredménye. Dhṛtarāṣṭra Mahārāját a politika, a gazdaság és családi ragaszkodás anyagi hálója kötötte meg, és mindent megtett azért, hogy terveit látszólag sikeresen véghez vigye, ám anyagi tetteit tekintve kezdettől fogva vereségre volt ítélve. Kudarccal teli élete ellenére mégis a legnagyobb sikert érte el az önmegvalósításban az Úr tiszta bhaktájának, a sādhuk jelképének erélyes utasítására. A szentírások előírják, hogy csakis a sādhuk társaságát kell keresnünk, elutasítva minden mást, s így határtalan lehetőséget kapunk arra, hogy hallgathassuk őket, akik képesek darabokra vágni az anyagi világ illuzórikus ragaszkodásának kötelékeit. Való igaz, az anyagi világ egy hatalmas illúzió, mert bár minden tényleges valóságnak tűnik benne, a következő pillanatban elpárolog, mint a ragyogó habok a tengeren, vagy mint a felhők az égen. A felhő az égen kétségtelenül valóságosnak tűnik, hiszen eső hullik belőle, az eső következtében pedig ideiglenesen számtalan zöld növény jelenik meg, de végül, amikor elérkezik az ideje, minden eltűnik: a felhő, az eső és a zöld növényzet is. Az ég azonban megmarad, és az égbolt változatossága, az égitestek szintén örökre megmaradnak. Az Abszolút Igazság, amelyet az éghez hasonlítanak, ugyanígy örökkévaló, az ideiglenes, felhőszerű illúzió pedig jön és megy. Az ostoba élőlények az ideiglenes felhőhöz vonzódnak, de az okos embert jobban érdekli az örök ég és annak teljes változatossága.