HU/SB 1.13.30
30. VERS
- patiṁ prayāntaṁ subalasya putrī
- pati-vratā cānujagāma sādhvī
- himālayaṁ nyasta-daṇḍa-praharṣaṁ
- manasvinām iva sat samprahāraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
patim—férje; prayāntam—az otthont elhagyva; subalasya—Subala királyé; putrī—méltó leány; pati-vratā—férje iránti odaadással; ca—szintén; anujagāma—követte; sādhvī—az erényes; himālayam—a Himalája-hegység felé; nyasta-daṇḍa—az, aki elfogadta a lemondott rend botját; praharṣam—az öröm tárgya; manasvinām—a nagy harcosoké; iva—mint; sat—törvényes; samprahāraḥ—ostorcsapás.
FORDÍTÁS
A nemes és erényes Gāndhārī, Kandahar [Gāndhāra] királyának, Subalának a leánya követte férjét, amikor látta, hogy a Himalája-hegységbe indul, amely azoknak az öröme, akik elfogadták a lemondott rend botját, akár a harcosok, akik elfogadták az ellenség csapásait.
MAGYARÁZAT
Saubalinī — azaz Gāndhārī —, Subala király leánya és Dhṛtarāṣṭra király hitvese ideális, férjéért rajongó feleség volt. A védikus civilizációban a nőkből erényes és odaadó feleségek lesznek, s Gāndhārī egyike volt azoknak, akiket a történelem hűséges feleségekként említ meg. Lakṣmījī Sītādevī szintén egy nagy király leánya volt, mégis követte férjét, az Úr Rāmacandrát az erdőbe. Mint asszony, Gāndhārī maradhatott volna otthon vagy apja házában, de oly erényes és nemes hölgy volt, hogy gondolkodás nélkül követte férjét. Vidura az élet lemondott rendjére vonatkozó utasításokat adott Dhṛtarāṣṭrának, s közben Gāndhārī a férje mellett állt. Dhṛtarāṣṭra azonban nem kérte feleségét, hogy kövesse őt, mert abban a pillanatban teljesen eltökélt volt, akár egy nagy harcos, akinek megannyi veszéllyel kell szembenéznie a csatatéren. Nem vonzódott többé azokhoz, akiket feleségének vagy rokonainak neveztek, és úgy döntött, hogy egyedül indul útnak. Ám az erényes Gāndhārī elhatározta, követi férjét az utolsó pillanatig. Dhṛtarāṣṭra Mahārāja a vānaprastha rendbe lépett, ahol a feleség önkéntes szolgálóként a férje mellett maradhat. A sannyāsī szinten a feleség nem maradhat együtt volt férjével. A sannyāsī a társadalmi életet tekintve halottnak számít, ezért a feleség özvegy marad, s nem tart kapcsolatot volt férjével. Dhṛtarāṣṭra Mahārāja nem tagadta meg hűséges feleségét, aki saját felelősségére követte őt.
A sannyāsīk a lemondott rend jeleként egy botot kapnak. Kétféle sannyāsī van. Azok, akik a Māyāvādī filozófiát követik, amelynek vezéralakja Śrīpāda Śaṅkarācārya, csak egy botot fogadnak el (eka-daṇḍa), míg akik a Vaiṣṇava filozófiát vallják, azok egy három ágból álló botot kapnak (tri-daṇḍa). A Māyāvādī sannyāsīk ekadaṇḍi-svāmīk, a Vaiṣṇava sannyāsīk pedig tridaṇḍi-svāmīk, azaz még pontosabban tridaṇḍi-gosvāmīk, hogy meg lehessen őket különböztetni a Māyāvādī filozófusoktól. Az ekadaṇḍi-svāmīk leginkább a Himaláját kedvelik, a Vaiṣṇava sannyāsīk pedig Vṛndāvanát és Purīt. A Vaiṣṇava sannyāsīk narottamák, míg a Māyāvādī sannyāsīk dhīrák. Dhṛtarāṣṭra Mahārāja azt az utasítást kapta, hogy kövesse a dhīrákat, mert az ő helyzetében nehéz lett volna narottamává válnia.