HU/SB 1.13.3-4
3-4. VERSEK
- taṁ bandhum āgataṁ dṛṣṭvā
- dharma-putraḥ sahānujaḥ
- dhṛtarāṣṭro yuyutsuś ca
- sūtaḥ śāradvataḥ pṛthā
- gāndhārī draupadī brahman
- subhadrā cottarā kṛpī
- anyāś ca jāmayaḥ pāṇḍor
- jñātayaḥ sasutāḥ striyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—őt; bandhum—rokon; āgatam—megérkezve oda; dṛṣṭvā—látta; dharma-putraḥ—Yudhiṣṭhira; saha-anujaḥ—öccseivel; dhṛtarāṣṭraḥ—Dhṛtarāṣṭra; yuyutsuḥ—Sātyaki; ca—és; sūtaḥ—Sañjaya; śāradvataḥ—Kṛpācārya; pṛthā—Kuntī; gāndhārī—Gāndhārī; draupadī—Draupadī; brahman—ó, brāhmaṇák; subhadrā—Subhadrā; ca—és; uttarā—Uttarā; kṛpī—Kṛpī; anyāḥ—mások; ca—és; jāmayaḥ—más családtagok feleségei; pāṇḍoḥ—a Pāṇḍaváké; jñātayaḥ—családtagok; sa-sutāḥ—fiaikkal együtt; striyaḥ—a hölgyek.
FORDÍTÁS
Amikor látták, hogy Vidura visszatért, a palota lakói — Yudhiṣṭhira Mahārāja, öccsei, Dhṛtarāṣṭra, Sātyaki, Sañjaya, Kṛpācārya, Kuntī, Gāndhārī, Draupadī, Subhadrā, Uttarā, Kṛpī, a Kauravák feleségei közül sokan, valamint számos hölgy a gyermekével — mind nagy örömmel siettek elé, mintha csak hosszú öntudatlanságból tértek volna magukhoz.
MAGYARÁZAT
Gāndhārī: A világ történelmének példásan erényes asszonya. Subala Mahārājának, Gāndhāra (ma a kabuli Kandahar) királyának leánya volt, s hajadonként az Úr Śivát imádta. Az Úr Śivát általában azért imádják a hindu lányok, hogy jó férjük legyen. Gāndhārī elégedetté tette az Úr Śivát, s azt az áldást kapta tőle, hogy szülessen száz fia. Így aztán Dhṛtarāṣṭra jegyese lett, annak ellenére, hogy Dhṛtarāṣṭra örök életére vak volt. Amikor Gāndhārī megtudta, hogy leendő férje vak, önkéntes vakságot fogadott, hogy kövesse élete párját. Selyemszalagokkal kötötte be a szemét, és bátyja, Śakuni irányításával feleségül ment Dhṛtarāṣṭrához. Korának leggyönyörűbb leánya volt, s a nőkre jellemző jó tulajdonságok is hasonlóan nagyszerűvé tették. Emiatt a Kaurava-udvar minden tagja kedvelte. Ám jó tulajdonságai ellenére benne is megvoltak a nők természetes gyöngeségei: irigy volt Kuntīra, amikor annak fiúgyermeke született. Mindkét királynő gyermeket várt, de Kuntīnak született először fia. Gāndhārī dühös lett. Hatalmas ütést mért saját hasára, s ennek következtében csupán egy húsdarabot szült. Ám mivel Vyāsadeva híve volt, Vyāsadeva utasítására ezt a darabot száz részre osztották, és fokozatosan mindegyikből egy fiúgyermek fejlődött ki. Teljesült hát Gāndhārī vágya, hogy száz fiú anyja legyen, s táplálni kezdte gyermekeit, előkelő helyzetéhez méltóan. A kurukṣetrai csata cselszövései idején nem pártolta a Pāṇḍavákkal vívott harcot, sőt férjét, Dhṛtarāṣṭrát okolta a testvérháborúért. Azt akarta, hogy a birodalmat osszák két részre, Pāṇḍu fiainak és sajátjainak. Nagy megrázkódtatás volt számára, amikor a kurukṣetrai csatában minden fia elesett. Meg akarta átkozni Bhīmasenát és Yudhiṣṭhirát, de Vyāsadeva megakadályozta. Amikor az Úr Kṛṣṇa jelenlétében oly szánalomra méltóan siratta Duryodhanát és Duḥśāsanát, az Úr Kṛṣṇa transzcendentális tanításával vigasztalta meg. Éppen így szánakozott Karṇa halálakor is, és az Úr Kṛṣṇának Karṇa feleségének gyászáról beszélt. Amikor azonban Śrīla Vyāsadeva megmutatta neki halott fiait, akik a mennyei királyságba kerültek, Gāndhārī megnyugodott. Férjével együtt halt meg a Himalája dzsungelében, közel a Gangesz torkolatához; egy erdőtűzben érte utol a halál. A halotti szertartást nagybátyja és nagynénje részére Yudhiṣṭhira Mahārāja végezte el.
Pṛthā: Śurasena Mahārāja lánya, az Úr Kṛṣṇa apjának, Vasudevának a nővére. Később Kuntibhoja Mahārāja fogadta örökbe, ezért Kuntīnak is nevezik. Az Istenség Személyisége siker-energiájának inkarnációja. A felső bolygók mennyei lakói gyakran látogatták Kuntibhoja király palotáját, s Kuntī dolga volt, hogy fogadja őket. A misztikus bölcset, Durvāsāt is szolgálta, s mivel a Muni elégedett volt hűséges szolgálatával, egy mantrát adományozott neki, amelynek segítségével azt a félistent hívhatta, amelyiket csak akarta. Egyszer kíváncsiságból megidézte a napistent, aki kapcsolatba kívánt kerülni vele, de ő visszautasította. A napisten azonban biztosította, hogy szüzességét megtarthatja. Kuntī beleegyezett az ajánlatba. Az együttlét eredményeképpen teherbe esett, s megszületett Karṇa. A napisten áldásából újra szűz lett, de mivel tartott szüleitől, megvált újszülött gyermekétől, Karṇától. Ezek után, amikor férjet választott, Pāṇḍura esett a választása. Pāṇḍu Mahārāja később vissza akart vonulni a családi élettől, és el akarta fogadni a lemondott életrendet. Kuntī nem egyezett bele, hogy férje lemondott életet éljen, de végül is Pāṇḍu Mahārāja megengedte neki, hogy más, méltó személyiségek segítségét kérve fiúgyermekeknek adhasson életet. Kuntī először nem fogadta el az ajánlatot, de Pāṇḍu meggyőző érvei hallatán mégis beleegyezett. Így aztán a Durvāsā Munitól kapott mantra segítségével Dharmarāját hívta, s így megszületett Yudhiṣṭhira. Megidézte Vāyut, a levegő félistenét, s így született Bhīma. Elhívta Indrát, a mennyek királyát, s megszületett Arjuna. A másik két fiú, Nakula és Sahadeva Pāṇḍutól született, Mādrī méhéből. Amikor Pāṇḍu Mahārāja fiatalon meghalt, Kuntīt mélységes bánat emésztette. A két feleség, Kuntī és Mādrī úgy döntöttek, hogy Kuntīnak tovább kell élnie, hogy felnevelje az öt gyermeket, a Pāṇḍavákat, Mādrī pedig vállalja a satī rítust, azaz önként követi férjét a halálba. Megegyezésüket olyan nagy bölcsek szentesítették, mint Śatasṛṅga, másokkal együtt, akik jelen voltak az eseményen.
Amikor később a Pāṇḍavákat Duryodhana cselszövésének köszönhetően száműzték a királyságból, Kuntī követte fiait, s ő is kivette részét a nehézségekből. Mialatt az erdőben éltek, egy démon-leány, Hiḍimbā eltökélte, hogy Bhīmát akarja férjéül. Bhīma visszautasította, de amikor a lány Kuntīhoz és Yudhiṣṭhirához fordult, azok utasították Bhīmát, hogy fogadja el a démon-leány ajánlatát, s nemzzen neki egy fiút. Megszületett hát Ghaṭotkaca, aki később hősiesen harcolt apja oldalán a Kauravák ellen. Az erdőben egy brāhmaṇa családdal éltek, akik bajba kerültek egy Bakāsura démon miatt. Kuntī arra kérte Bhīmát, ölje meg a Bakāsurát, s védje meg a családot a veszedelemtől, amelyet a démon okozott. Yudhiṣṭhirának azt tanácsolta, menjenek Pāñcāladeśába. Ott Arjuna elnyerte Draupadī kezét, de Kuntī utasítására mind az öt testvér egyformán férje lett Pāñcālīnak, azaz Draupadīnak. Draupadī Vyāsadeva jelenlétében lett az öt Pāṇḍava felesége.
Kuntīdevī sohasem felejtette el első gyermekét, Karṇát. Amikor Karṇa a kurukṣetrai csatában elesett, Kuntī megsiratta őt, s bevallotta többi fiának, hogy Karṇa volt legidősebb fia, aki még Pāṇḍu Mahārājával kötött házassága előtt született. Imái, melyeket a kurukṣetrai csata után intézett az Úrhoz, amikor az Úr Kṛṣṇa hazaindult, csodálatos magyarázatokat tartalmaznak. Később Gāndhārīval együtt az erdőbe vonult, hogy szigorú lemondásokat végezzen. Csak minden harmincadik napon evett. Végül mély meditációba merült, majd egy erdőtűz során hamuvá égett.
Draupadī: Draupada Mahārāja legszemérmesebb leánya, valamint Śacī istennőnek, Indra feleségének részleges inkarnációja. Draupada Mahārāja egy nagy áldozatot mutatott be a bölcs Yaja felügyelete alatt. Első felajánlásából Dhṛṣṭadyumna, a másodikból pedig Draupadī született meg. Draupadī tehát Dhṛṣṭadyumna húga, s Pāñcālīnak is nevezik. Az öt Pāṇḍava vette feleségül, s mindegyiküktől egy-egy fia született. Yudhiṣṭhira Mahārāja fia Pratibhit volt, Bhīmasenáé Sutasoma, Arjunáé Śrutakīrti, Nakuláé Śatānīka, Sahadeváé pedig Śrutakarmā. A leggyönyörűbb hölgyként jellemzik, aki semmiben nem marad el anyósa, Kuntī mögött. Amikor született, egy égi hang szólalt meg, s azt mondta, Kṛṣṇānak kell hívni. Ugyanez az égi hang azt is kijelentette, hogy azért született, hogy sok kṣatriyát megöljön. Śaṅkara áldásából öt férje lett, akik egyformán méltók voltak kezére. Amikor maga akart férjet választani, a világ minden tájáról érkeztek a hercegek és a királyok. Az öt Pāṇḍavával erdei száműzetésük idején kötött házasságot, s amikor visszatértek, Drupada Mahārāja hatalmas vagyont adott nekik hozományként. Draupadīt Dhṛtarāṣṭra menyei is szeretettel fogadták. Amikor egy szerencsejáték során a Pāṇḍavák őt is elvesztették, Draupadīt erőszakkal a gyülekezeti terembe vonszolták, ahol Duḥśāsana Draupadī meztelen szépségét akarta látni, olyan rangidős személyiségek jelenléte ellenére, mint Bhīṣma és Droṇa. Draupadī az Úr Kṛṣṇa hű bhaktája volt, s könyörgésére az Úr egy végtelen hosszú ruhává változott, hogy megvédelmezze őt a bántalmazástól. Egyszer egy Jaṭāsura nevű démon rabolta el Draupadīt, de második férje, Bhīmasena megölte a démont s megmentette őt. Az Úr Kṛṣṇa kegyéből Draupadī megmentette a Pāṇḍavákat Maharṣi Durvāsā átkától. Amikor a Pāṇḍavák álnéven Virāṭa palotájában éltek, Kīcaka vonzódni kezdett Draupadī kivételes szépségéhez, ám Bhīma elrendezéséből megölték a gonoszt, s Draupadī megmenekült. Amikor öt fiát Aśvatthāmā megölte, Draupadīt végtelen gyász borította el. Végül férjével, Yudhiṣṭhirával és másokkal együtt útnak indult, s az úton érte a halál. Yudhiṣṭhira megmagyarázta, miért bukott el Draupadī, de amikor a mennyekbe jutott, megpillantotta ott a dicső Draupadīt mint a mennyei bolygó szerencse-istennőjét.
Subhadrā: Vasudeva leánya és az Úr Śrī Kṛṣṇa húga. Nem csupán Vasudevának volt nagyon kedves lánya, de nagyon kedves nővére volt mind Kṛṣṇának, mind pedig Baladevának. A két testvért és húgukat a híres Purī-i Jagannātha templom murtījai képviselik, s a templomot még ma is minden nap zarándokok ezrei látogatják. Ez a templom annak állít emléket, amikor az Úr Kurukṣetrára látogatott egy napfogyatkozás alkalmával, s aztán találkozott Vṛndāvana lakóival. Rādhā és Kṛṣṇa találkozása ebből az alkalomból rendkívül szívfájdító történet. Az Úr Śrī Caitanya, Rādhārāṇī eksztázisába merülve mindig Kṛṣṇa után sóvárgott Jagannātha Purīban. Amikor Arjuna Dvārakāban tartózkodott, Subhadrāt akarta királynőjéül, s vágyát elárulta az Úr Kṛṣṇának. Śrī Kṛṣṇa tudta, hogy bátyja, az Úr Baladeva másnak szánta Subhadrā kezét, s mivel nem akart Baladeva elrendezése ellen cselekedni, azt tanácsolta Arjunának, hogy rabolja el Subhadrāt. Így hát amikor mindannyian a Raivata-hegyre indultak kirándulni, Arjunának sikerült elrabolnia Subhadrāt, Śrī Kṛṣṇa tervei szerint. Śrī Baladeva nagyon megharagudott Arjunára, s meg akarta ölni, ám az Úr Kṛṣṇa könyörögni kezdett bátyjának, hogy bocsásson meg Arjunának. Subhadrā aztán annak rendje és módja szerint hozzáment Arjunához, majd megszületett Abhimanyu. Abhimanyu korai halála nagyon megviselte Subhadrāt, de Parīkṣit születése boldogsággal töltötte el, és megvigasztalódott.