HU/SB 1.13.39


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


39. VERS

yudhiṣṭhira uvāca
nāhaṁ veda gatiṁ pitror
bhagavan kva gatāv itaḥ
ambā vā hata-putrārtā
kva gatā ca tapasvinī


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yudhiṣṭhiraḥ uvāca—Yudhiṣṭhira Mahārāja mondta; na—nem; aham—én; veda—tudom; gatim—eltávozás; pitroḥ—a nagybácsiké; bhagavan—ó, isteni személyiség; kva—hová; gatau—mentek; itaḥ—erről a helyről; ambā—nagynéni; —akár; hata-putrā—fiait elvesztve; ārtā—gyászolva; kva—hová; gatā—ment; ca—szintén; tapasvinī—aszkéta.


FORDÍTÁS

Yudhiṣṭhira Mahārāja így szólt: Ó, isteni személyiség, nem tudom, hová tűnt két nagybátyám, és aszkéta nagynénémet sem találom, akit bánat emészt, mert minden fiát elvesztette.


MAGYARÁZAT

Yudhiṣṭhira Mahārāja jó lélek volt és az Úr bhaktája, így nem feledkezett meg nagynénje nagy szomorúságáról, valamint aszkétaként eltűrt szenvedéseiről. Az aszkétát sohasem zavarják meg a különféle szenvedések, s ez erőssé és határozottá teszi a lelki fejlődés útján. Gāndhārī királynő példás aszkéta volt, csodálatos jellemének köszönhetően, melyről a sok megpróbáltatás során bizonyságot tett. Ideális asszony volt anyaként, feleségként és aszkétaként is. A világ történelmében ritka a hasonló jellemű asszony.