HU/SB 1.15.1
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
1. VERS
- sūta uvāca
- evaṁ kṛṣṇa-sakhaḥ kṛṣṇo
- bhrātrā rājñā vikalpitaḥ
- nānā-śaṅkāspadaṁ rūpaṁ
- kṛṣṇa-viśleṣa-karśitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sūtaḥ uvāca—Sūta Gosvāmī mondta; evam—így; kṛṣṇa-sakhaḥ—Kṛṣṇa ünnepelt barátja; kṛṣṇaḥ—Arjuna; bhrātrā—bátyja által; rājñā—Yudhiṣṭhira király; vikalpitaḥ—találgatott; nānā—különféle; śaṅka-āspadam—sok kétségen alapult; rūpam—formák; kṛṣṇa—az Úr Śrī Kṛṣṇa; viśleṣa—a távollét érzései; karśitaḥ—elöntötte a gyász.
FORDÍTÁS
Sūta Gosvāmī így szólt: Arjunát, az Úr Kṛṣṇa ünnepelt barátját mélységes bánat öntötte el Kṛṣṇa távolléte miatt, különösen amikor Yudhiṣṭhira Mahārāja faggatni kezdte.
MAGYARÁZAT
Mélységes gyászában Arjuna szinte megnémult, ezért nem tudott illendően válaszolni Yudhiṣṭhira Mahārāja kérdéseire.