HU/SB 1.15.14
14. VERS
- yad-bāndhavaḥ kuru-balābdhim ananta-pāram
- eko rathena tatare ’ham atīrya-sattvam
- pratyāhṛtaṁ bahu dhanaṁ ca mayā pareṣāṁ
- tejās-padaṁ maṇimayaṁ ca hṛtaṁ śirobhyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat-bāndhavaḥ—akinek barátságával; kuru-bala-abdhim—a Kuruk haderejének óceánja; ananta-pāram—amely legyőzhetetlen volt; ekaḥ—egyedül; rathena—a harci szekéren ülve; tatare—képes volt átkelni; aham—én; atīrya—legyőzhetetlen; sattvam—lét; pratyāhṛtam—visszavonta; bahu—nagyon nagy mennyiség; dhanam—vagyon; ca—szintén; mayā—az enyémmel; pareṣām—az ellenséggel; tejāḥ-padam—a ragyogás forrása; maṇi-mayam—ékszerekkel kirakva; ca—szintén; hṛtam—elragadta; śirobhyaḥ—fejeikről.
FORDÍTÁS
A Kauravák hadereje olyan volt, mint egy legyőzhetetlen élőlényektől hemzsegő óceán, és így lehetetlen volt fölébe kerekedni. Ám az Ő barátsága révén, a szekéren ülve átkelhettem ezen az óceánon. Csak az Ő kegyéből nyerhettem vissza a teheneket, és rabolhattam el a királyok drágakövekkel kirakott sisakjait, minden ragyogás tárházait.
MAGYARÁZAT
A Kauravák oldalán számtalan derék hadvezér sorakozott fel, köztük Bhīṣma, Droṇa, Kṛpa és Karṇa. Haderejük éppúgy legyőzhetetlen volt, mint a hatalmas óceán. Az Úr Kṛṣṇa kegyéből azonban Arjuna egymaga, harci szekerén ülve könnyedén legyőzte őket, egyiket a másik után. A másik oldal sokszor váltogatta hadvezéreit, de a Pāṇḍavák oldalán Arjuna az Úr Kṛṣṇa vezette harci szekéren ülve egyedül viselte a nagy háború egész felelősségét. Amikor a Pāṇḍavák álruhában Virāṭa palotájában éltek, a Kauravák összetűztek Virāṭa királlyal, és elhatározták, hogy elrabolják sok-sok tehenét. Amint épp hajtották el az állatokat, Arjuna — titokban tartva kilétét — megküzdött velük, és visszaszerezte a teheneket a rablott hadizsákmánnyal, a királyi rend turbánjain talált drágakövekkel együtt. Arjuna nem felejtette el, hogy mindez csak az Úr kegyéből volt lehetséges.