HU/SB 1.15.19
19. VERS
- śayyāsanāṭana-vikatthana-bhojanādiṣv
- aikyād vayasya ṛtavān iti vipralabdhaḥ
- sakhyuḥ sakheva pitṛvat tanayasya sarvaṁ
- sehe mahān mahitayā kumater aghaṁ me
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śayya—egy ágyban pihenve; āsana—egy ülésen ülve; aṭana—együtt sétálva; vikatthana—önimádat; bhojana—együtt enni; ādiṣu—és minden hasonló tevékenységben; aikyāt—az egység miatt; vayasya—ó, barátom; ṛtavān—őszinte; iti—így; vipralabdhaḥ—rosszul viselkedett; sakhyuḥ—egy barátnak; sakhā iva—éppen úgy, mint egy barát; pitṛvat—éppen úgy, mint az apa; tanayasya—egy gyermeké; sarvam—mindent; sehe—elviselt; mahān—nagy; mahitayā—dicsősége által; kumateḥ—annak, aki alantas felfogású; agham—sértés; me—enyém.
FORDÍTÁS
Együtt éltünk, aludtunk, üldögéltünk, együtt töltöttük időnket. Néha, amikor lovagias tetteinkért önmagunkat dicsőítettük, s Ő helytelenül viselkedett, a szemére vetettem: „Barátom, te nagyon őszinte vagy!”. Még azokban az órákban is, amikor alábecsültem jelentőségét, Ő, a Legfelsőbb Lélek eltűrte minden szavamat, s megbocsájtott nekem éppen úgy, ahogy az igaz barát bocsájt meg az igaz barátnak, vagy ahogyan az apa bocsájt meg fiának.
MAGYARÁZAT
A Legfelsőbb Úr, Śrī Kṛṣṇa teljesen tökéletes, ezért tiszta bhaktái körében élvezett transzcendentális kedvtelései mindig, minden tekintetben teljesek, barátként, fiúként vagy szeretőként egyaránt. Az Úrnak kedvére valóbb a barátok, szülők és jegyesek szemrehányása, mint a védikus himnuszok, amelyeket nagy tudású bölcsek vagy vakbuzgó hívők zengenek Neki puszta formalitásból.