HU/SB 1.15.20
20. VERS
- so ’haṁ nṛpendra rahitaḥ puruṣottamena
- sakhyā priyeṇa suhṛdā hṛdayena śūnyaḥ
- adhvany urukrama-parigraham aṅga rakṣan
- gopair asadbhir abaleva vinirjito ’smi
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—az; aham—én; nṛpa-indra—ó, uralkodó; rahitaḥ—hiányában; puruṣa-uttamena—a Legfelsőbb Úr; sakhyā—barátom; priyeṇa—a legkedvesebb; suhṛdā—a jóakaró; hṛdayena—szíve és lelke; śūnyaḥ—üres; adhvani—mostanában; urukrama-parigraham—a mindenható feleségei; aṅga—testek; rakṣan—miközben megvédi; gopaiḥ—a tehénpásztorok; asadbhiḥ—a hitetlenek által; abalā iva—mint egy gyenge nő; vinirjitaḥ asmi—legyőztek.
FORDÍTÁS
Ó, király! Barátom és legkedvesebb jóakaróm, az Istenség Legfelsőbb Személyisége távol van tőlem, s így üresnek érzem a szívem. Nélküle még a hitetlen tehénhajcsárok is legyőztek, miközben feleségeire vigyáztam.
MAGYARÁZAT
A vers lényeges gondolata az, hogyan eshetett meg, hogy egy csapat közönséges tehénhajcsár legyőzte Arjunát, s hogyan fordulhatott elő, hogy megérinthették az Úr Kṛṣṇa feleségeinek testét, akiket Arjuna védelmezett. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura fényt derített erre az ellentmondásra a Viṣṇu Purāṇa és a Brahma Purāṇa tanulmányozásával. E Purāṇákban az áll, hogy a mennyek hölgyei egyszer örömet szereztek Aṣṭāvakra Muninak szolgálatukkal, és a muni megáldotta őket, hogy a Legfelsőbb Úr legyen a férjük. Aṣṭāvakra Muni teste nyolc ízületénél görbe volt, s így hajlottan járt. A félistenek lányai a muni mozgásának láttán nem tudták visszafojtani a nevetésüket, s a bölcs megharagudott rájuk. Megátkozta őket, hogy annak ellenére, hogy az Úr lesz a férjük, gonosztevők fogságába esnek. Később a leányok imáikkal újra kiengesztelték a munit, aki ez alkalommal azt az áldást adta nekik, hogy miután a gonoszok elrabolták őket, újra visszanyerhetik férjüket. Így aztán hogy a nagy muni betarthassa szavát, az Úr Maga rabolta el feleségeit Arjuna védelméből, máskülönben csupán eltűntek volna, amint a rablók hozzájuk érnek. Emellett néhány gopī, aki azért imádkozott, hogy az Úr felesége lehessen, vágya teljesülése után visszatért eredeti helyzetébe. Az Úr Kṛṣṇa azt akarta, hogy eltávozása után egész környezete visszatérjen Hozzá, és csupán az történt, hogy más és más körülmények között vitte őket vissza.