HU/SB 1.15.37
37. VERS
- yudhiṣṭhiras tat parisarpaṇaṁ budhaḥ
- pure ca rāṣṭre ca gṛhe tathātmani
- vibhāvya lobhānṛta-jihma-hiṁsanādy-
- adharma-cakraṁ gamanāya paryadhāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yudhiṣṭhiraḥ—Yudhiṣṭhira Mahārāja; tat—az; parisarpaṇam—kiterjedés; budhaḥ—rendkívül tapasztalt; pure—a fővárosban; ca—szintén; rāṣṭre—az államban; ca—és; gṛhe—otthon; tathā—mint ahogy; ātmani—a személyben; vibhāvya—megfigyel; lobha—kapzsiság; anṛta—becstelenség; jihma—ügyeskedés; hiṁsana-ādi—erőszak, irigység; adharma—vallástalanság; cakram—ördögi kör; gamanāya—hogy távozzon; paryadhāt—ennek megfelelően öltözött.
FORDÍTÁS
Yudhiṣṭhira Mahārāja kiváló értelmével szerte a fővárosban, szerte a birodalomban, az otthonokban és az emberek között felismerte a Kali-kort, melyet a növekvő kapzsiság, a becstelenség, a csalás és az erőszak jellemez. Bölcsen felkészült hát, hogy elhagyja otthonát, s ennek megfelelő ruhát öltött.
MAGYARÁZAT
Jelen korunkat Kali sajátságos tulajdonságai hatják át. A kurukṣetrai csata napjai óta, amelyet körülbelül ötezer évvel ezelőtt vívtak, a Kali-korszak hatása egyre fokozódik, és a hiteles írásokból megtudhatjuk, hogy ez a korszak még négyszázhuszonhétezer évig tart. A Kali-yuga jelei — ahogyan az előbbiekben említettük —, a kapzsiság, a becstelenség, az ügyeskedés, a csalás, a részrehajlás, az erőszak már elharapóztak, és senki nem is sejti, mit hoz a jövő, amikor Kali hatása lassanként tovább fokozódik, egészen a megsemmisülés napjáig. Már megtudtuk, hogy a Kali-korszaknak csak az istentelen, „civilizált” emberek fölött van hatalma; azoknak, akik az Úr védelme alatt állnak, nem kell félniük e szörnyű kortól. Yudhiṣṭhira Mahārāja az Úr kiváló bhaktája volt, és nem kellett félnie a Kali-kortól, ő azonban inkább visszavonult a tevékeny családi élettől, és felkészült, hogy hazatérjen, vissza Istenhez. A Pāṇḍavák az Úr örök társai, ezért az Úr társasága mindennél fontosabb nekik. Emellett, mint ideális király, Yudhiṣṭhira Mahārāja azért akart visszavonulni, hogy példát mutasson másoknak. Amint akad egy fiatal, aki gondoskodni tud a családról, egyszerűen csak vissza kell vonulnunk a családi élettől, hogy felemelkedhessünk a lelki megvalósításig. Nem szabad a családi élet sötét kútjában rothadnunk egészen addig, amíg Yamarāja ki nem húz bennünket onnan. Napjaink politikusai tanulhatnak Yudhiṣṭhira Mahārājától, hogyan kell a tevékeny élettől önként visszavonulniuk, és hogyan kell helyet adniuk a fiatalabb nemzedéknek. A visszavonult öregeknek pedig azt kell megtanulniuk tőle, hogyan hagyják el otthonukat a lelki megvalósítás kedvéért, még mielőtt a halál erővel elragadja őket.