HU/SB 1.16.10
10. VERS
- sūta uvāca
- yadā parīkṣit kuru-jāṅgale ’vasat
- kaliṁ praviṣṭaṁ nija-cakravartite
- niśamya vārtām anatipriyāṁ tataḥ
- śarāsanaṁ saṁyuga-śauṇḍir ādade
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sūtaḥ uvāca—Sūta Gosvāmī mondta; yadā—amikor; parīkṣit—Parīkṣit Mahārāja; kuru-jāṅgale—Kuru birodalmának fővárosában; avasat—tartózkodott; kalim—a Kali-kor jelei; praviṣṭam—belépett; nija-cakravartite—fennhatósága alá; niśamya—amint meghallotta; vārtām—híreket; anati-priyām—nem túl kellemes; tataḥ—ezek után; śarāsanam—nyilak és íj; saṁyuga—lehetőséget kapott; śauṇḍiḥ—harci cselekedetek; ādade—felvette.
FORDÍTÁS
Sūta Gosvāmī így szólt: Miközben Parīkṣit Mahārāja a Kuru birodalom fővárosában tartózkodott, a Kali-kor tünetei behatoltak királyságának területére. Amikor ezt a király megtudta, úgy vélte, kedvezőtlen hírt kapott, ám ez lehetőséget adott neki a küzdelemre. Felvette íját és nyilait, s felkészült a harcra.
MAGYARÁZAT
Parīkṣit Mahārāja olyan tökéletesen uralkodott birodalmában, hogy zavartalanul élhetett a fővárosban. Ám fülébe jutott a hír, hogy a Kali-kor jelei már állama területére is beszivárogtak, s ennek a király egyáltalán nem örült. Mik a Kali-kor jelei?
- Tiltott kapcsolat nőkkel,
- húsevés,
- önmérgezés és
- a szerencsejáték élvezete.
A Kali-kor szó szerinti jelentése: a viszályok kora. Az emberi társadalomban minden nézeteltérés alapvető forrása ez a négy dolog. Parīkṣit Mahārāja hallotta, hogy országában néhány emberen már megmutatkoztak e jelek, ezért azonnal tenni akart valamit, hogy a nyugtalanság okát megszüntesse. Mindez megmutatja, hogy Parīkṣit Mahārāja uralkodása idejéig a nép életében e dolgok gyakorlatilag ismeretlenek voltak, s amint a legkisebb jel utalt rájuk, a király gyökerestül ki akarta irtani őket. A hír nem volt kellemes számára, ám egyvalami miatt mégis örült neki: lehetőséget kapott arra, hogy harcoljon. A kis államokkal szemben nem volt szükség harcra, mert birodalmában mindenki békésen élt. A Kali-yuga gonosztevői azonban lehetőséget adtak, hogy kiélhesse harci kedvét. Egy tökéletes kṣatriya király mindig örül, ha harcolhat, ahogyan egy sportoló is lelkesedik, ha alkalma nyílik egy küzdelemre. Nem vonható kétségbe, hogy a Kali-korszakban ezek a tünetek elkerülhetetlenek. Ha így van, akkor miért készült arra a király, hogy harcoljon ellenük? Így azonban csak a lusta és szerencsétlen emberek érvelnek. Az esős évszakban az eső elkerülhetetlen, az emberek mégis védekeznek ellene. Éppen így a Kali-korszakban a fent említett jelek elkerülhetetlenül beszivárognak a társadalmi életbe, ám az államnak kötelessége, hogy megvédje az állampolgárokat a Kali-kor ügynökeinek befolyásától. Mahārāja Parīkṣit meg akarta büntetni azokat a bűnösöket, akik belemerültek a Kalira jellemző tettekbe, s ezzel meg akarta védeni az ártatlan állampolgárokat, akik vallásos műveltségük következtében szokásaikban tiszták voltak. A királynak kötelessége, hogy ekképpen védelmezze alattvalóit, ezért Parīkṣit Mahārāja helyesen cselekedett, amikor harcra készült.