HU/SB 1.17.35
35. VERS
- sūta uvāca
- parīkṣitaivam ādiṣṭaḥ
- sa kalir jāta-vepathuḥ
- tam udyatāsim āhedaṁ
- daṇḍa-pāṇim ivodyatam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sūtaḥ uvāca—Śrī Sūta Gosvāmī mondta; parīkṣitā—Parīkṣit Mahārāja; evam—így; ādiṣṭaḥ—elrendelte; saḥ—ő; kaliḥ—Kali; jāta—volt; vepathuḥ—remegett; tam—őt; udyata—felemelte; asim—kardot; āha—mondta; idam—így; daṇḍa-pāṇim—Yamarāja, a halál; iva—mint; udyatam—majdnem kész.
FORDÍTÁS
Śrī Sūta Gosvāmī így szólt: Parīkṣit Mahārāja parancsa hallatán Kali remegni kezdett félelmében. Amint látta, hogy a király, akár Yamarāja, kész arra, hogy megölje, így szólt hozzá:
MAGYARÁZAT
A király kész volt azonnal megölni Kalit, ha az nem engedelmeskedik a parancsának, ám egyébként nem volt kifogása az ellen, hogy meghagyja életét. Kali, miután mindent megpróbált, hogy megmeneküljön a büntetéstől, úgy döntött, meg kell hódolnia a király előtt, s életét féltve remegni kezdett. Egy királynak vagy uralkodónak erősnek kell lennie, hogy úgy állhasson Kali elé, mint maga a halál, Yamarāja. A király parancsát mindig teljesíteni kell. Aki nem engedelmeskedik, az az életével játszik. Csakis így lehet felülkerekedni Kalin, aki megzavarja az állampolgárok békés életét.