HU/SB 1.17.36


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


36. VERS

kalir uvāca
yatra kva vātha vatsyāmi
sārva-bhauma tavājñayā
lakṣaye tatra tatrāpi
tvām ātteṣu-śarāsanam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kaliḥ uvāca—Kali mondta; yatra—bárhol; kva—és mindenhol; —akár; atha—ezért; vatsyāmi—lakni fogok; sārva-bhauma—ó, föld ura (vagy uralkodója); tava—tiéd; ājñayā—parancs szerint; lakṣaye—látom; tatra tatra—mindenhol; api—szintén; tvām—Felséged; ātta—átvesz; iṣu—nyilak; śarāsanam—íjak.


FORDÍTÁS

Ó, Felség! Parancsod alapján bárhol élhetek, ám bármerre nézek majd, csak téged látlak majd íjaddal és nyilaiddal!


MAGYARÁZAT

Kali megértette, hogy Parīkṣit Mahārāja az egész világ uralkodója, így bárhová menne, mindenhol a király viselkedésével találná magát szemben. Kali feladata a gonoszság volt, Parīkṣit Mahārājáé pedig az, hogy legyőzzön minden gonosztevőt, legfőképpen Kalit. Kalinak jobb lett volna, ha a király ott helyben megöli, mint hogy máshol érje a halál. Ám most egy lélek volt, aki meghódolt a király előtt, s a királynak teljesítenie kellett kérését.