HU/SB 1.4.4
4. VERS
- tasya putro mahā-yogī
- sama-dṛṅ nirvikalpakaḥ
- ekānta-matir unnidro
- gūḍho mūḍha iveyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya—övé; putraḥ—fia; mahā-yogī—nagy bhakta; sama-dṛk—kiegyensúlyozott; nirvikalpakaḥ—abszolút monista; ekānta-matiḥ—szilárd a monizmusban vagy az elme egységében; unnidraḥ—túljutott a tudatlanságon; gūḍhaḥ—leplezve; mūḍhaḥ—ostoba; iva—mint; iyate—úgy tűnik.
FORDÍTÁS
[Vyāsadeva] fia kiváló bhakta volt, rendíthetetlen monista, aki elméjét szünet nélkül rögzítette a monizmusban. Fölötte állt minden anyagi tettnek, ám mivel leplezte ezt, bolondnak hitték.
MAGYARÁZAT
Śrīla Śukadeva Gosvāmī felszabadult lélek volt, s így mindig éberen vigyázott, nehogy az illuzórikus energia csapdájába essen. A Bhagavad-gītā világosan elmagyarázza, mit jelent ez az éberség. Más tevékenység jellemzi a felszabadult lelket, és más a feltételekhez kötöttet. A felszabadult lélek mindig a lelki fejlődés ösvényén jár, ami a feltételekhez kötött lélek számára szinte álomnak tűnik. A feltételekhez kötött léleknek fogalma sincs a felszabadult lélek valódi tevékenységéről. Míg a feltételekhez kötött lélek csupán álmodik a lelki tevékenységekről, addig a felszabadult lélek ébren van. Hasonlóan a feltételekhez kötött lélek ténykedése álomnak tűnik a felszabadult lélek számára. Lehet, hogy a feltételekhez kötött lélek és a felszabadult lélek látszólag azonos szinten állnak, valójában azonban tevékenységük különbözik. Figyelmük mindig éber, egyiküké az érzéki élvezet terén, a másiké az önmegvalósításban. A feltételekhez kötött lélek az anyagban merül el, míg a felszabadult lélek teljesen közömbös azzal szemben. Ezt a fajta közömbösséget magyarázzák el a következő sorok.