HU/SB 1.7.16


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


16. VERS

tadā śucas te pramṛjāmi bhadre
yad brahma-bandhoḥ śira ātatāyinaḥ
gāṇḍīva-muktair viśikhair upāhare
tvākramya yat snāsyasi dagdha-putrā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tadā—csak akkor; śucaḥ—a bánat könnyei; te—tiéd; pramṛjāmi—el fogja törölni; bhadre—ó, nemes hölgy; yat—amikor; brahma-bandhoḥ—a mélyre süllyedt brāhmaṇa; śiraḥ—feje; ātatāyinaḥ—a bántalmazóé; gāṇḍīva-muktaiḥ—lelőve a Gāṇḍīva nevű íjjal; viśikhaiḥ—nyilakkal; upāhare—át fogom adni neked; tvā—te magad; ākramya—arra állva; yat—amelyik; snāsyasi—fürdőt veszel; dagdha-putrā—a fiúk elhamvasztása után.


FORDÍTÁS

Ó, nemes hölgy! Amikor megajándékozlak e brāhmaṇa fejével, amelyet Gāṇḍīva íjam nyilai választanak el testétől, letörlöm a könnyeket szemedről, s megvigasztallak. Aztán, miután fiaidat elhamvasztották, e fejre lépve vehetsz fürdőt!


MAGYARÁZAT

Azt az ellenséget, aki felgyújtja a házat, aki mérget ad, aki váratlanul, halálos fegyverekkel támad, aki kincset rabol, termőföldet bitorol vagy elcsábítja valaki feleségét, agresszornak nevezik. Az ilyen agresszor, legyen akár brāhmaṇa, akár egy brāhmaṇa méltatlan fia, minden körülmények között büntetést érdemel. Amikor Arjuna megígérte, hogy lefejezi Aśvatthāmāt, az agresszort, jól tudta, hogy Aśvatthāmā egy brāhmaṇa sarja, de mivel ez az állítólagos brāhmaṇa olyat tett, ami egy mészároshoz illik, annak is tekintette. Szóba sem került, hogy bűn lenne egy brāhmaṇa fiának megölése, akiről bebizonyosodott, hogy gonosztevő.